Több figyelmet! Vírusvektorok és növényi vírusok előfordulása a gabonatáblákon

A vetéseket követően a kisorolt gabonatáblákon elkezdődik az állományok gondozása és a tenyészidőszak őszi szakaszát érintő, felelősségteljes munka. Ekkor érdemes figyelemmel kísérni a gabonák fejlődését, majd a körülményekkel kapcsolatos tapasztalatok birtokában mérlegelni a felmerülő feladatokat. A termesztéstechnológiai gyakorlatba már beépült őszi gyomirtás mellett indokolttá válhat a gabonatáblákba gyakran betelepülő vírusvektor kártevőkkel – kabócákkal és levéltetvekkel – szembeni rovarölő szeres kezelések alkalmazása is.

Állományfertőzés kockázata, helyzetértékelés

Az utóbbi években mind az őszibúza-, durumbúza-, mind az árpaállományokban korán, már ősszel is változó mértékű levéltetű- és kabócafertőzések alakultak ki. Ezek a rovarok nemcsak szívogatásukkal gyengítették a növényeket, hanem az általuk a korai időszakban (növényről növényre, tábláról táblára) átvitt vírusok is gazdasági kárt okoztak, ami végül jelentős termésveszteséggel járt.

A fertőzés ősszel történik, de csak tavasszal válik láthatóvá, és nem gyógyítható, nem kezelhető, ezért az őszi megfigyelés és a megelőző védekezés döntő fontosságú. A sikeres megelőzést a vírusvektorként meghatározó rovarokkal szembeni hatékony beavatkozás alapozza meg.

Értékeljük helyén a problémát, számoljunk vele: hiszen a változó és változatos termesztési adottságokhoz, a növényvédelem lehetőségeihez, a környezethez alkalmazkodva kivitelezett termesztéstechnológiákban fontos szerep jut a vírusvektorok gyérítésének. A fenntartható termelés egyik feltétele az állományszintű vírusfertőzések elkerülése, aminek fontos eleme a szükségszerű és indokolt fellépés, mint beépülő technológiai elem. A kockázat értékelése kulcskérdés, aminek részeként a rendszeres megfigyelés nem költség, hanem befektetés a sikeres termesztésbe

Hajlamosító tényezők

A vírusvektorok jelenlétét, betelepülésük ütemét, a fertőzések kialakulásának lehetőségét az alábbiak befolyásolják.

  • Relatív korai vetés (szeptember vége – október eleje)
  • Mérsékelt vagy alacsony vetőmagdózis alkalmazása
  • Elhúzódó kelési dinamika, lassan fejlődő növények
  • Fiatal, jól táplált, dús levélzetű állományok
  • Szomszédos, gabona árvakeléssel tarkított táblák
  • Vírusvektorok által kedvelt kultúra – kukorica-, lucerna-, here- vagy gyümölcsöstáblák – közelsége (ún. zöld híd)
  • Gyomos, pihentetett területek, erdősávok (ún. vírusrezervoár területek)
  • Hosszan tartó, fagymentes, enyhe és száraz ősz
  • Elnyúló csapadékmentes és napos periódusok

E tényezők – különösen együttes fellépésük esetén – mind növelik a kockázatot, fokozzák a fertőzési nyomást és a vektorok megtelepedésének esélyét.

Mikor védekezzünk?

Az őszi odafigyelés a termést, az eredményességet védi. A számos hajlamosító tényezőt figyelembe véve az őszi gabonavírus-fertőzések akkor a legvalószínűbbek, ha:

  • relatív korai vetés történik,
  • a táblán vontatottá válik a gabona fejlődése,
  • tartósan enyhe, száraz ősz alakul ki
  • sok a közelben a kezeletlen terület (pl. árvakelés), mert ezek együtt kedveznek a levéltetvek és kabócák aktivitásának és a vírusátvitelnek

A kalászosok vírusbetegségei elleni sikeres védekezés kulcsa

  • az előrejelzésre alapozott megfigyelés
  • az időben végzett, jól időzített rovarölő szeres beavatkozás, a célszervezetek (vírusvektorok) hatékony gyérítése,
  • a megfelelő hatóanyag- és kijuttatástechnológia választása,
  • helyi szaktanács igénybevétele.

Az aktív megfigyelés, a sárga ragacslapos szignalizáció és a szakszerű beavatkozás nem költség, hanem a sikeres, vírusmentes kalászostermesztés záloga. Megfigyeléseink szerint az említett károsítók eltérő mértékben ugyan, de idén is jelen vannak állományaink környezetében, tehát az odafigyelés fontos tényező a fertőzés megelőzésében. Még nem késtünk el az alapos állományszemlék elvégzésével, hiszen az nem feleslegesen befektetett energia, hanem a hasznos szakmai munka része!

Varga Gábor termékfejlesztő