
A vetésváltás elsődleges célja, hogy a teljes vetésforgóban egészséges és magas hozamú főnövényeket termesszenek, a termőhelyi és gazdálkodási körülményekhez igazodva. A megfelelő fajták, fajok és keverékek kiválasztásával az adott gazdasághoz leginkább illő célokat lehet meghatározni:
A talajélet irányítása egyet jelent a betegségek és fonálférgek visszaszorításával, miközben a hasznos szervezetek és a talaj védekezőképessége erősödnek. Ennek során nagyobb hangsúly kerül a változatosabb vetésforgókra, az alacsonyabb növényvédőszer-felhasználásra, valamint a speciális termesztéstechnológiai megoldásokra.
A mikrobiom (talajlakó mikroorganizmusok komplex rendszere) hatása és szerepe a talaj védekezőképességére jelenleg számos kutatási projekt tárgya. Az újabb genetikai módszerek és a kifinomult analitikai technikák lehetővé teszik a mikrobiom fokozatos megismerését. Az eddigi eredmények megerősítik, hogy a köztes növények célzott termesztése javítja a talaj védekezőképességét, és a talajt mint a termelés legfontosabb eszközét klímastabilabbá és ellenállóbbá teszi a szélsőségesebb időjárási viszonyokkal szemben.
Humuszképződés és talajjavítás: az intenzív gyökeresedés és a növények közötti tér optimális kihasználása javítja az erózió elleni védelmet, növeli a talaj vízmegtartó és csapadékbefogadó képességét, ezáltal hosszú távon biztosítja a talaj termékenységét és a növénytermesztés alapját. Az átgondolt és adaptált talajművelési rendszerek és a kímélő talajművelés kiegészítik ezt a hatást.
A hatékony tápanyag-gazdálkodás kialakításában is meghatározó jelentőséggel bír a köztes növények termesztése: a talaj felső rétegében megőrzött tápanyagok hozzájárulnak a talajvizek aktív védelméhez, továbbá a tápanyagok mobilizálása a következő kultúra számára kiemelkedő fontosságú. A hüvelyesek köztes növényként való alkalmazása nemcsak a pótlólagos tápanyag-utánpótlás nélküli területeken teszi lehetővé a termesztést, hanem a vetésforgóba is további nitrogént juttat, amiből a főnövények is profitálnak.
A különböző főnövények minőség- és termésbiztonsága egyedi. Ezért szükséges a köztes növények termesztését a főnövény igényeire szabottan elvégezni. Ezenkívül a takarmány- és biomassza-termeléshez egyre inkább szükség van a köztes növényekre, mivel a helyi termelés mind fontosabbá válik.
- A talaj minden egyes grammja több ezer mikroorganizmust tartalmaz.
- Egy teáskanálnyi talajban mintegy 200 m gombafonal és egymilliárd baktérium található.
A köztes növények termesztése mindezeken túl gyakorlati megoldásokat kínál az agroökológiai programokban megfogalmazott célok eléréséhez, hozzájárulva a stabil hozamokhoz és a ráfordítások hatékony felhasználásához a jövőben.