Milyen szempontok alapján válasszuk meg a napraforgó vetésidejét?

A vetésidő nem pusztán technológiai döntés, hanem olyan tényező, amely végső soron meghatározza, hogy adott kultúrával – esetünkben a napraforgóval – és adott hibriddel milyen induló feltételekkel jutunk el az elvárt eredményig, azaz az adott évjáratban és termőtáblán realizálható legjobb teljesítményig. A vetésidő a komplex termesztéstechnológiát figyelembe véve mindenekfelett áll! A vetésidő dominanciája azt jelenti, hogy a vetés optimális időpontban történő elvégzése sok esetben több előnnyel jár, mint a hibridválasztás, a tőszám vagy akár a növényvédelem.

A vetésidő-dominancia ezért nem egyetlen ideális időpontra, hanem a genetikai alkalmazkodóképesség határainak felismerésére és kitágítására irányítja a figyelmet. A tapasztalatunk az, hogy a körülményeknek megfelelően megválasztott vetésidő egyre inkább a stresszkezelés eszközévé válik, és ennek eredményeképpen ugyanannak a genotípusnak jobb fejlődési lehetőséget tudunk biztosítani.

Napraforgó esetében a relatív korai vetés jellemzően a magasabb terméspotenciál záloga, ugyanakkor számoljunk azzal is, hogy növelheti a hideg talaj, vontatott kelés, elfagyás, hosszabb ideig fennálló korai fertőzési nyomás, valamint gyakran a nagyobb gombaölőszer-igény jelentette kockázatokat. Ezzel szemben a későbbi vetés gyorsabb kezdeti fejlődést, rövidebb érzékeny időszakot és sok esetben mérsékeltebb kórtani nyomást eredményez, ami kevesebb fungicides beavatkozással is járhat. Viszont az egyre sűrűbben előforduló aszályos, meleg nyarakon a túlzottan késleltetett vetés már nem előny, mivel a virágzás és a kaszatképzés a legkritikusabb, hő- és vízstresszes időszakra esik.

Ezért kell elsősorban nem egy naptárban megjelölhető időszakról, hanem vetési ablakról beszélnünk, ami napraforgó esetében akkor alakul ki, amikor a vetés mélységében a talaj hőmérséklete már tartósan eléri a 8-10 °C-ot. Ebben a megközelítésben igazán az a hibrid válik versenyképessé, amely univerzális fejlődési típusa révén jobban alkalmazkodik és széles vetésidő-toleranciával rendelkezik: jó a hidegtűrése és a regenerációs képessége a fejlődés korai fázisában, ugyanakkor gyors fejlődésű és stressztűrő a későbbi vetések esetén is.

Összességében a vetésidő-dominancia nem azt jelenti, hogy a vetésidő minden más tényezőt kivált, hanem azt, hogy a rosszul megválasztott vetésidőt még a legjobb hibrid és technológia sem tudja teljes mértékben kompenzálni. A jövő fejlesztési irányát ezért a rugalmas technológiák és a jól adaptálódó hibridek jelentik. Gyakorlati szempontból pedig véleményünk szerint jól dönt az a gazda, aki az üzemszervezési adottságokat is mérlegelve több, egymást jól kiegészítő tulajdonságokkal bíró hibridre alapozott termelésben gondolkodik.

Varga Gábor,

termékfejlesztő