Sorten-icon Fajtakereső

találatok
Képviselőink
Katalógusok
HySEED 2020
Őszi fajtakínálat 2020
viterra® 2020
Tavaszi fajtakínálat 2020
Hibridkalászosok 2019
Őszi fajtakínálat 2019
Ôszi és tavaszi takarmányborsó
Összes katalógus

SAATEN-UNION hibridkalászos-fejlesztések 2020-ban (VIDEÓ!)

Szakmai információk a termékfejlesztőtől.

A mezőgazdaságra manapság a folyton változó és egyre változatosabb termesztési körülmények és a hektikus piaci árak jellemzők. Ebben a bizonytalan piaci és gazdasági környezetben a növénytermesztésünket hibridek használatával tehetjük hatékonyabbá, hiszen a hibridkalászosokat kimagasló termésbiztonság jellemzi.

Első lépésként szükség van a termelési cél meghatározására, ezután tudjuk kiválasztani a céljainknak és termesztési körülményeinknek leginkább megfelelő hibridet. A javasolt termesztéstechnológiát következetesen alkalmazva pedig a kalászoshibridekben rejlő tulajdonságok a gyakorlatban kiaknázhatók. A termesztési cél, a megfelelő hibrid és a termesztéstechnológia használatának hármasa pedig garantálja, hogy az elvárásaink teljesüljenek.

A technológia részét képezi a szármaradvány-gazdálkodás, az elővetemény-választás, az alkalmazott talajművelési eljárás, a vetés és a vetéstechnológia meghatározó elemei, az intenzív tápanyagellátás, az őszi és tavaszi időszakban is egyaránt osztott, komplex hatóanyag-tartalomra alapozott, intenzív tápanyag-kijuttatás, a korainak számító vetés, az alacsony vetőmagnorma és a szükséges növényvédelmi eljárás.

Az ezekkel kapcsolatos javaslatainkat minden esetben tapasztalatokra alapozva ajánljuk a termelők figyelmébe. Ennek érdekében komplex szemléletű nagyüzemi teszteket folytatunk számos hazai partnergazdaságban, és tapasztalatokat gyűjtünk üzemi és kisparcellás területekről egyaránt.

Most pedig nézzük a hibridkalászosok technológiájának legfontosabb sarokpontjait. Az okszerűen alkalmazott, kellő intenzitású tápanyag-gazdálkodáson túl meghatározóak a vetéssel kapcsolatos speciális eljárások. Ma már precízen kivitelezett vetéstechnológiával gyakorlott gazdálkodók esetében szeptemberi vetésű hibridbúzából és hibridárpából akár 1 millió csíra is elegendő lehet hektáronként. Ugyanakkor a legelterjedtebb és legbiztonságosabb vetőmagnorma mindkét kultúra esetében a hektáronkénti 1,5 millió csíra. Hibridrozs esetében a vetőmagnorma általában 2 millió csíra.

A munkánk végső kimenetelét, a lehetséges termelési potenciált ugyanakkor egyedi és táblaszinten egyéb, vetéskor alkalmazott tényezők is jelentősen befolyásolhatják. Fontos, hogy minden alkalmazott technológiai elemmel a hibridkalászosokban rejlő nagy egyedi produkciót támogassuk meg!

Tapasztalataink szerint a vetés mélysége, a vetőgépek vetésmélységtartása több figyelmet érdemel. Hiszen a pontatlan vetésmélység eltérő kelési feltételeket, ezzel heterogén állománykelést, -fejlődést és bokrosodást okoz. Tesztjeinkből kiderült, hogy a hibridkalászosok sekély vetésmélység-igényűek, mivel így jobban bokrosodnak. A búza- és árpahibrideket 3,5-4,5 cm, a rozshibrideket 2,5-3,5 cm mélységben javasoljuk elvetni.

Nem csupán a vetésmélység hat az egyedi és állományszintű teljesítményre, hanem a soron belüli vetés egyenletessége, azaz a tőtávolság is meghatározó, ha alacsony vetőmagnormát alkalmazunk. A vetés minőségét, később a kelés egyenletességét, a tőtáv-eloszlást képesek vagyunk jelentősen befolyásolni azzal, ha méretazonos, frakcionált vetőmagot használunk. Meghatározó búzahibridjeink esetében már 2019 óta lehetőség van frakcionált vetőmag alkalmazására is.

Ennek köszönhetően a hagyományosnál egyenletesebbé válik az egyes növényekre jutó tenyészterület, erőteljesebb és egyenletesebb a bokrosodás, dinamikusabb a kelés, egyöntetűbb és a teljes technológia során kezelhetőbb a növényállomány. Nehéz, száraz körülmények között frakcionált vetőmag használatával biztosabb a ráfordítások megtérülése, és az elvártnak megfelelően fejlődik a hibridbúza-állomány, nagy terméspotenciállal.

A frakcionált vetőmag a legkorszerűbb, sűrű soros szemenkénti vetéstechnológia alkalmazásához is megfelelő fizikai és minőségi paraméterekkel rendelkezik, amivel még homogénebb, jobban bokrosodó állomány jön létre, még magasabb terméspotenciállal.

A frakcionált vetőmagok használatát ajánljuk mindazoknak, akik nehéz vetési körülmények közepette gazdálkodnak, akik változatos adottságú talajokon, gyökeresen eltérő elővetemények után hasznosítanák területeiken a búzahibridekben rejlő lehetőségeket, vagy azoknak, akik az innovatív vetési és termelési technológiák elkötelezettjei, felismerve azok hasznosságát a mindennapokban.

A változó termelési körülmények, a változatos évjárathatások, a változó károsítónyomás és a változó dominanciaviszonyok az őszi kalászosokban és a hibridek terén is új növényvédelmi stratégiákat kívánnak. Különösen így van ez az ősszel egyre jelentősebb mértékben megjelenő szívó kártevőkkel szembeni fellépésnél. Gondoljunk itt a vírusvektorokra, mint a gabonakabóca vagy a gabona-levéltetű. A következetesen és az IPM-elvek alapján felépített, az egész őszi időszakra kiterjedő előrejelzési módszerekre, a táblaszomszédság választásával kapcsolatos teendőkre és a speciális hatóanyagokon alapuló, akár többszöri növényvédelem szükségességére is szeretném felhívni a figyelmet.

Tapasztalat, hogy a fokozott figyelemmel és felelősséggel végrehajtott, teljes körű növényvédelem segítségével, a vektorok következetes gyérítésével a kalászosok megóvhatók a vírusos fertőzésektől. Vegyük komolyan a problémát, és cselekedjünk, valamennyi lehetséges eszközt bevetve a cél érdekében.

Végül, de nem utolsósorban a terméselvárásokhoz és a körülményekhez mérten szervezzük meg az egyéb teendőket. Gondolok itt egyrészt a kockázati tényezők figyelembevételével, megelőző jelleggel alkalmazott egyéb növényvédelmi beavatkozásokra, mint a gombaölő szeres kezelések, rovarölő szeres kezelések, szárszilárdítás. Másrészt a tápanyag-gazdálkodás fenológiai és környezeti feltételekhez, továbbá a termelési célhoz illeszkedő időzítésére, az őszi és tavaszi időszakban is osztott kijuttatásra és a szakszerűen megválasztott mennyiségi és minőségi összetételre.

A hibridárpa technológiájáról is ejtsünk néhány szót. Tapasztalataink szerint a SAATEN-UNION hibridárpája, az SU HYLONA hazai körülmények között nagy szabadságot biztosít számunkra mind a technológiában, mind a vetőmagnorma használatában. A mellettem látható parcellákban 1,0, 1,5 és 2,0 millió csírát vetettünk hektáronként. Immár harmadik éve több helyszínen is tesztelve, üzemi körülmények között bizonyított, hogy a hibridárpánk esetében a 1,5 és akár az 1,0 millió csírával vetett állományok produktivitása kiváló, a hibridárpánk egyedi kompenzációs képessége kimagasló. Sőt az alacsonyabb vetőmagnorma használatával erősebb és vitálisabb, a megdőlésnek is jobban ellenálló állomány fejlődik, amelynek produktivitása ugyanakkor minden tekintetben versenyképes marad.

A siker tehát a részletekben lakozik. A következetesen alkalmazott, intenzív technológia eredményre vezet, aminek köszönhetően a hibridek termesztése valódi értéket képvisel a gyakorlatban. Figyelje ajánlásainkat, kérje tanácsainkat, használja fel helyi tapasztalatainkat a termelési cél, a hatékonyság és a stabilan magas termések elérése érdekében!

Kérem, amennyiben további információkra van szüksége a HySEED-programról, érdeklődik termékeink iránt, szeretné jobban megismerni a hibridekre kidolgozott és ajánlott technológiát, keresse a területi képviselőket a www.saaten-union.hu honlapon megtalálható elérhetőségeken.

Varga Gábor
termékfejlesztési vezető