Sorten-icon Fajtakereső

találatok
Képviselőink
Katalógusok
Tavaszi fajtakínálat 2019
Ôszi és tavaszi takarmányborsó
Hibridkalászosok 2018
Őszi fajtakínálat 2018
Hibridbúza technológiai ajánlások
Viterra 2018
Összes katalógus

Őszi durumbúza termesztéstechnológiai javaslat

Figyelem: a DURUMBÚZA a termesztett őszi búzáktól (ún. Triticum aestivum búzáktól) eltérő faj (Triticum durum). A durumok tehát néhány ponton eltérő élettani aktivitással jellemezhetőek, melyet a technológia bizonyos pontjainak szervezése során – kiemelten a növényvédelemben – azon belül pedig különösen a gyomirtó szer választásánál és a gyomirtás szervezése során fokozottan szükséges- és érdemes figyelembe venni!

1.kép: jól fejlett WINTERGOLD őszi durumbúza állomány a Duna mellékén Forrás: Varga Gábor 2017. április 27.
1.kép: jól fejlett WINTERGOLD őszi durumbúza állomány a Duna mellékén Forrás: Varga Gábor 2017. április 27.

Termőhely, tábla, elővetemény választás- és szármaradvány gazdálkodás:

  • a durumbúzának az őszi búza termesztésére alkalmas termőhelyek és talaj adottságok egyaránt megfelelnek
  • a durumbúza is ott mutatja a legnagyobb terméspotenciálját, ahol az őszi búza termesztése is a tapasztalatok szerint jó termésproduktumokkal takarítható be
  • a durumbúza termése (árumag) feláras termék, a legjobb termésprodukció érdekében ezért lehetőség szerint válasszuk meg termőhelyét úgy, hogy az a gazdaság jobb adottságú, mélyebb termőrétegű, jobb vízgazdálkodású és jó kultúr-állapotú tábláiból kerüljön ki
  • a talajadottságok lehetnek kötöttebb vagy akár középkötött (laza) szerkezetbe hajlóak, de a talaj pH-viszonyai a durumbúza számára akkor a legkedvezőbbek, ha az a semlegeshez közeli
  • tapasztalataink szerint a talaj pH számos ponton befolyásolja a növények életét, (talajélet, tápanyag felvétel, növényvédelem stb…) a durumbúzáét pedig fokozottan, hiszen különös képen a gyomirtó szer hatóanyag ellenálló képességre a kultúrnövény (durumbúza) szempontjából ez a termőhelyi sajátság (talajkémiai adottság) jelentős befolyást fejthet ki
  • szélsőségesen meszes (lúgos talajok, meszes v. mészlepedékes öntés talajok) esetében gondos gyomirtószer-választást javasolunk ennek okán
  • az elővetemény lehetőleg a legkedvezőbb kultúrkörből kerüljön ki (őszi káposztarepce, nagymagvú pillangós, esetleg napraforgó stb…) és amennyiben mód van rá, a herbicid toleráns változatú előveteményeket kerüljük (CL-repce, CL-CLP napraforgó)
  • az elővetemény szármaradványát szecskázva, egyenletesen terítve a területen, majd tarlóhántás és alapművelés során időben jó homogenitás mellett érdemes bekeverni a talajba, melynek bomlását már a kis dózisban adagolt N-tartalmú trágyával (granulát v. folyékony), baktérium trágyák segítségével fokozhatjuk

Talajművelés és vetés:

  • kellő- és egyenletes mélységben járatott (legalább 25-30 cm) alapművelő eszközzel a gyökerek számára könnyen átjárható (talprétegektől, káros tömörödéstől mentes) talajszerkezetre törekedjünk a művelést követő „ülepedési” idő figyelembevételével
  • akár szántás akár lazításos elvű az alapművelés, a bolygatást lehetőleg a megfelelő eszközzel azonnal zárjuk (munkáljuk el), tehát törekedjünk a nedvesség őrző technológiára a robbanásszerű őszi kelések biztosítása érdekében
  • az őszi durum vetése szeptember 25. - október 15-e között javasolt, rendező elv ennek szervezésekor, hogy az időben minél korábban következik be, az annál kedvezőbb a durumbúzára nézve (az amúgy is mérsékelt fejlődési ütemét figyelembe véve)
  • vetésmélység 3,5-4,5 cm, a vetőmag a szakmailag indokolt vetési mélységbe kerüljön (ne túl mélyre és ne is túl sekélyre) a lehető legjobb bokrosodási és növényfejlődési adottságok biztosítása érdekében
  • vetőmag norma korai (szeptember végi) I. fokú vetőmag vetése során 3,5-4,0 millió mag/ha, normál v. megkésett vetésidőben (október 1. - 15. között) 4,0-4,5 millió mag/ha norma mellett történjen meg
  • a II. fokú ellenőrzött forrásból származó és fémzárolt vetőmag esetén minden esetben javasolunk +10% vetőmag norma emelést a gyakorlatban alkalmazni

Tápanyag-gazdálkodás:

  • termőhelyenként és talajerő függvényében, továbbá a megcélzott és a reálisan elérhető termésszint figyelembe véve megfogalmazott dózisokkal, komplex hatóanyag összetétellel, több részletben adagolva történjen meg
  • számos termőhelyen reális cél a 7-8 t/ha-ra kalkulált trágyázás megvalósítása
  • elővetemény tarlóbontás céljából (min. 1 q 27%-os N-tartalmú mtr.), alaptrágya NPK komplex (NP-túlsúllyal 2,0-2,5 q) és jótékony a fejlődésre a kisorolt legalább három leveles állományokra még ősszel kijuttatott őszi fejtrágya (kb. 1 q 27%-os N-tartalmú mtr.) alkalmazása is
  • tavasszal legalább két részletben adagoljunk műtrágyát, továbbá kiegészítés képen lombtrágyákat- és biostimulátorokat a rovarölő szeres v. fungicides lombvédelemmel kombinálva javaslunk a durumbúzákra kijuttatni (Figyelem: a gyomirtók használatakor minden esetben kerüljük a lombtrágya- és biostimulátor használatot!)
  • lombtrágya bokrosodás végi állapotig első sorban Cu, B, Mg, Fe, S, N tartalommal, bokrosodás végétől zászlós levél állapotig már ezen mezo- és mikro elemek mellett a Zn-tartalom is szerepelhet (keserűsó, azaz MgSO4 adagolása a fotoszintézis fokozása szempontjából kiemelt szerepben van a durumbúza termesztés esetén!)

2. kép: őszi vetésű durumbúza állomány gombaölőszeres kezelés- és lombtrágya használat küszöbén Forrás: Varga Gábor 2017. április 27.
2. kép: őszi vetésű durumbúza állomány gombaölőszeres kezelés- és lombtrágya használat küszöbén Forrás: Varga Gábor 2017. április 27.
Növényvédelem:

• gombaölőszerek használata 1-2 alkalommal javasolható a tenyészidő során (fertőzési nyomástól függően, ill. megelőző-preventív módon)

• fontos figyelembe venni a gyomirtás szervezésénél, hogy a durumbúzák (fokozottan érzékenyek lehetnek a növényvédelmi beavatkozásokkal szemben) a leveleik vékonyabb viaszrétege miatt, továbbá az aestivum búzákhoz képest mérsékeltebb ütemű élettani aktivitásuk (mérsékelt méregtelenítő funkcióik) miatt, ezért gondos szerválasztást igényelnek a talaj pH figyelembevételével összhangban

• tapasztalat, hogy különösen a meszes (lúgos talajokon a figyelmetlen hatóanyag választás, a növényélettani állapot figyelmen kívül hagyása olykor erősödő fitotoxicitási tüneteket okozhat)

  • fontos rendezőelv a gyomirtás szervezése kapcsán, hogy lehetőleg ne a durumbúzában oldjuk meg a választott tábla gyomviszonyainak erőteljes kontrollját (hanem az előveteményekben) – jó kultúr-állapotú, lehetőleg szélsőséges gyomnyomástól mentes területen dolgozzunk a durum búzákkal (elővetemény választás és tábla kultúr-állapot fokozott figyelembevétele)
  • a választott gyomirtó szerrel őszi alkalmazásban a már erős gyökérzetű állományt kezeljük, figyelembe véve mindenkor azt, hogy a növények stressztől mentesek-e (őszi lehűlő éjszakák, talaj menti fagyok, nagy hőingás, száraz és csapadékszegény állapot stb.)
  • a tavaszi gyomirtás szervezésénél az állomány stresszmentessége ugyancsak fontos, ezért a tél után már kellően regenerálódott és fejlett állapotú durumbúzát kezeljünk, mely állománynak láthatóan jók az élettani aktivitásai
  • soha ne kezeljünk tank kombinációkban durumbúzát, ha gyomirtunk akkor GYOMIRTSUNK (se fungicid, se lombtrágya - semmi más ne legyen a permetlében csak a gyomirtó)
  • a permetezőnk jól-gondosan átmosott (szermaradvány mentes) legyen, hatásfokozóktól minden esetben tekintsünk el
  • szárszilárdítók alkalmazását lehetőleg kerüljük a durumbúza technológiája során, ha mégis indokoltnak érezzük a használatot, akkor a növények szempontjából stresszmentes időszakban alkalmazzuk elsősorban a klórmequat hatóanyagra alapozott (CCC) szárszilárdítást (1-2 nóduszos fenológiában)

Varga Gábor
termékfejlesztési vezető
SAATEN-UNION Hungária Kft.