Hibridbúza vetésnormája - A kevesebb gyakran több

Ahhoz, hogy a lehető legalaposabb ajánlásokat lehessen megtenni a SAATEN-UNION fejlesztőcsapata technológiai kísérleteket végez az optimális vetéssűrűség megállapítására. Ezek a kísérletek számos európai országban arra irányulnak, hogy legalább négy különböző vetéssűrűség (75 mag/m² – 175 mag/m² között) alkalmazásával minden egyes hibridnél meghatározzák a gazdasági szempontból is optimális állománysűrűséget. A kísérletek több éven keresztül folynak azért, hogy az évjárathatásokat minimalizálni lehessen és hogy a hibridek eltérő feltételek mellett vizsgázzanak.

Jobb bokrosodás
Kísérleteinkben a hibrideket 150 mag/m² és normál fajtákat 250 mag/m² sűrűséggel vetettük el. Az egyébként azonos feltételek mellett a ritkábban vetett hibridek jobb bokrosodásuk miatt a hagyományos fajták négyzetméterre eső kalászsűrűségét megközelítik. (1a. ábra)

Magasabb fertilitás
Egy másik olyan tulajdonság, amely hozzájárul a hibridek jó kompenzációs képességéhez, azok nagyfokú kalászfertilitása. A kísérletekben ez azt eredményezte, hogy a hibridek kalászonkénti magszáma nagyobb mint a sűrűbben vetett hagyományos fajtáké (1b. ábra)

Nagyobb ezermagtömeg
Az ezermagtömeg vonatkozásában is képesek a hibridek kompenzálni a kisebb vetéssűrűséget, amint azt a kísérletek is igazolják. A 10 kísérleti helyen elvégzett bonitálások olyan ezermagtömeget mutatnak, ami átlagosan 3,1 grammal haladta meg a hagyományos fajtákét (1c. ábra). A magasabb kompenzációs képessége okán – a magasabb vitalitást eredményező heterózis miatt – a hibridek termésoptimuma a hagyományos fajtáknál jelentősen alacsonyabb állománysűrűség mellett érhető el. Ennek azonban feltétele a megfelelő állománykezelés, ami néhány ponton különbözik a hagyományos fajták szokásostól.

Erre érdemes figyelni a hibridbúzák vetésénél:

• Elővetemény/vetési idő: az előveteménynek alkalmasnak kell lennie a korai vetés és a optimális talajelőkészítés kritériumok biztosítására. A betakarításból visszamaradt szármaradványokat figyelembe kell venni: amennyiben az elővetemény sok növényi részt hagy vissza, az akadályozhatja a hibridbúza kezdeti jó fejlődését. Megkésett vetés esetén a vetéssűrűséget hibridtől függően akár 15-30%-kal is emelni kell.

• Talajművelés: a talajművelés a megfelelő vetéstechnikával együtt kell biztosítsa a homogén vetést és az egyenletes tőtávot. A vetés ne legyen 2-3 cm-nél mélyebb mert az akadályozza a későbbi bokrosodást. Egy precíziós vetőgép előnyös lehet a jó mélységtartás és az egyenletes tőtáv szempontjából.

• Kerülni kell a növényveszteségeket: Az alacsony vetéssűrűségeknél valamennyi egyed optimális fejlődése fontos. A növényveszteségeket ezért minden esetben kerülni szükséges. A kártevők, gyomnövények és árvakelések fejlődését ezért gondosan ellenőrizni kell, különösen a tetvek és kabócák megjelenését, mint a törpeségvírus terjesztőit. A hibridbúza termesztésénél minden esetben a gazdaságosság kerül mérlegelésre.
  

Minden hibridhez a megfelelő vetésnormát

A hibridbúzák nagyfokú vitalitása és a hibridek speciális termesztéstechnológiája a vetéssűrűség jelentős csökkentését teszi lehetővé. Ez nemcsak lehetőség, de jövedelmezőségi szempontok miatt szükséges is!

Optimális feltételek esetén a gazdaságossági optimum nem lehet 150 mag/m² fölött. A vetéssűrűségtől, alkalmazott technológiától és a piaci ártól függően a hibridbúzának legalább 3-5 mázsával nagyobb termést kell hoznia hektáronként, hogy a termelési többletköltségek megtérüljenek. A vetésnorma további csökkentésével ez a szükséges többlettermés kisebb is lehet a nyereség javára, a gazdaságilag optimális vetéssűrűség hibridspecifikus. Minden egyes hibrid esetében meg kell határozni a vetéssűrűség optimumát, aminél egyrészt magas termés realizálható, másrészt viszont a többletráfordítás a lehető legalacsonyabb szinten tartható.
Az alábbi grafikonok (2a. és 2b. ábra) példaként mutatják a fajták nettó terméshozamát a vetéssűrűség függvényében. A nettó terméshozam ebben az esetben az a hozam, amiből a vetőmag többletköltsége – átszámítva mázsába – levonásra kerül. A kísérletekben eltérő hibridtípusokat azonosítottunk: egyrészt vannak olyan hibridek, melyek nettó termés optimuma nagyon alacsony vetéssűrűség esetén érhető el, ezeknél a vetéssűrűség további növelése – bár csak mérsékelten – csökkenő nettóhozamot eredményez (2a. ábra).

Más hibridek esetében a nettóhozam optimuma magasabb vetésnorma mellett érhető el. Ezeknél a vetéssűrűség növelése az optimumon felül a nettóhozam erős visszaesését eredményezi (2 b. ábra).
Optimális termőhely és időjárási feltételek esetén a 175 mag/m² vetéssűrűség általában túl magas és a hibridbúza jövedelmezőségét csökkenti. Eltekintve a nehéz körülmények közötti kései vetéstől az ilyen nagy vetéssűrűségek ritkán jövedelmezőek.

A Hybri'density mobil applikáció segítségével egyszerű az optimális vetéssűrűség meghatározása

A termelői döntéshozatal hatékony támogatására hozta létre a SAATEN-UNION a „Hybri'density” mobil applikációt. Ez a következő támogatásokat nyújtja:

• az elvetendő hibridvetőmag egységek (500.000 mag) számának meghatározása,
• a vetőgép beállítása,
• az állománysűrűség ellenőrzése kelés után.

E felhasználási adatok a termelő számára lehetővé teszik, hogy a vetési időtől, termesztési helytől és hibridtől függően meghatározza, beállítsa és ellenőrizze az optimális vetésnormát.

Összefoglalva

A hibridbúzák vetésnormájának csökkentése nem csak lehetséges, hanem gazdasági szempontból szükséges is. Ahhoz, hogy magas terméshozamok realizálhatók legyenek, a termesztéstechnológiát és a hibridek agronómiai tulajdonságait figyelembe kell venni, ideértve a megfelelő tápanyagellátást is. Ily módon lehetőség van arra, hogy a kivetendő magmennyiséget jelentősen csökkentsük, kihasználva a hibridbúza kiemelkedő teljesítőképességét és stressztűrő képességét.