Sorten-icon Fajtakereső

találatok
Képviselőink
Katalógusok
viterra® 2021
Ôszi és tavaszi takarmányborsó
Tavaszi fajtakínálat 2021
HySEED 2020
Őszi fajtakínálat 2020
Összes katalógus

Műtrágyázás a takarmányborsó tápanyagszükségletének megfelelően

A takarmányborsó nagyon érzékenyen reagál a „túl kevés” káliumra és foszforra, valamint a „túl sok” nitrogénre is. A növény szükségletének megfelelő trágyázás ezért nagyon fontos.

A takarmányborsó nagyon finom, szerteágazó gyökérzettel, kevés mélyre hatoló gyökérrel rendelkezik, és közepesen kötött, illetve laza, jó áteresztőképességű talajokon célszerű termelni. Ezért vetés előtt kell műtrágyázni a tápanyag-hasznosítás optimalizálása érdekében. A tápanyag raktározása/kimosódása miatt a trágyázást különösen a könnyen mobilizálódó tápanyagok esetén célszerű tavasszal elvégezni.

A nitrogéntrágyázásra nincs feltétlenül szükség
A takarmányborsó a nagy nitrogénszükségletét a levegő nitrogénjének megkötésével, a gümőbaktériumok segítségével, valamint a nitrogén talajból történő felvételével fedezi. A nitrogénmegkötés a takarmányborsónál ugyanúgy történik, mint a takarmánybabnál, mivel ugyanazok a Rhizobium-fajok fejlődnek rajta. Ezért a vetőmag oltására nincs szükség.

Sok termelő a növény korai fejlődési szakaszában, illetve a virágzás végén, amikor a gümőbaktériumok fejlődése leáll és a növény már nem szállítja megfelelően az asszimilátumokat számukra, nitrogénhiánytól tart. Ilyenkor a termelők indító vagy kései műtrágyázást végeznek, ami azonban csak kivételes esetben indokolt. Az ásványi nitrogén-műtrágyázásra csak rendkívül kedvezőtlen időjárási és talajfeltételek esetén van szükség, és inkább javító vagy vészhelyzeti intézkedésnek tekintendő. A takarmányborsó negatívan reagálhat a kiegészítő nitrogéntrágyázásra, például erősebb növekedéssel, rosszabb állóképességgel, elhúzódó virágzással és éréssel.

Amennyiben a feltételek megfelelőek, a szimbiotikus nitrogénmegkötés a takarmányborsó nitrogénszükségletének 75 százalékát fedezi. Ennek biztosítása érdekében a megfelelő magágy előkészítése jó kiinduló feltételeket jelent a megfelelő gyökérfejlődéshez és kezdeti nitrogénmegkötéshez. A természetes nitrogén ásványosodása (mineralizáció) – amely szintén a talaj szerkezetétől és tápanyag-ellátottságától függ – hozzájárul a takarmányborsó nitrogénellátásához, a szimbiózis gátlása nélkül.

A talaj leromlott szerkezete és a nagy nitrogénkoncentráció ugyanúgy akadályozhatja a nitrogénmegkötést, mint a szárazság, a pangó víz vagy a nem megfelelő pH-érték.

A foszfor fontos a rhizobiumok számára
A takarmányborsónak, mint minden más hüvelyesnek, nagy a foszforigénye. Ennek a tápanyagnak fontos funkciója van a gyökerekben élő rhizobiumbaktériumok megtelepedése szempontjából, valamint a nitrogénmegkötési folyamatokban. A hüvelyképződéstől egészen a virágzásig a legnagyobb a takarmányborsó foszforigénye, mivel a felvett foszfor 80 százaléka a szemekben tárolódik. A foszfort a növénynek a talajból kell feltárnia. A hüvelyesek, mint a takarmányborsó, a foszfort fokozott gyökérlégzéssel és a rizoszféra elsavanyosodásával dupla olyan mértékben hasznosítják a talajból, mint a gabonafélék. Mint korábban is említettük, a takarmányborsó gyökérzete kevésbé szövi át a talajt, ezért fontos a talaj jó foszforellátottsága és a tápelem egyenletes eloszlása. A foszforpótláshoz javasolt a vetésforgóhoz szükséges foszfort közvetlenül a takarmányborsó alá vagy a terméshozamhoz felhasznált mennyiség függvényében kijuttatni. Ez azt jelenti, hogy egy mázsa várható termésmennyiségenként 1,1 kg foszfor kerüljön kijuttatásra (lásd 1. táblázat).

A talajművelés során kijuttatott műtrágya főleg az alacsonyabb foszforellátottságú termőterületeken ajánlatos. Az azonnal felvehető foszfátműtrágyát a növények rögtön hasznosítani tudják. Ezzel szemben a nyersfoszfát a talajban csak hosszabb idő elteltével alakul át.

Káliumtrágyázás a tápanyagszükségletnek megfelelően
A takarmányborsó káliumigénye a többi alapvető tápanyaghoz (makroelemek) képest nagyon magas (lásd 1. táblázat). Mivel a teljes szükségletnek csak az egyharmada tárolódik a szemekben, a felhasználás szerinti besorolása közepesnek tekinthető. Az állományfejlődés során a takarmányborsó a káliumot viszonylag korán és folyamatosan veszi fel. A virágzás kezdetére a káliumszükséglet 60 százaléka a növényben felhalmozódik. A kálium elősegíti az asszimilátumok szállítását a hajtásokból a gümőbaktériumokhoz és növeli az aktivitásukat. A jó káliumellátás pozitívan hat a vízháztartásra és a szárazságtoleranciára.

Mivel a takarmányborsó az elégtelen káliumellátásra kedvezőtlenebbül reagál, mint a levélzöldségek, a takarmányborsó esetében megfelelő mennyiségű tápanyagot kell biztosítani, és nem a felhasznált mennyiség alapján kell pótolni. Viszont érdemes a laza, nem kötött talajokon intenzíven káliumtrágyázni. A kimosódás elkerülése érdekében a felhasználandó műtrágya egyharmadát még virágzás előtt juttassuk ki a területre.

A szuperfoszfátot és a kénsavas káliműtrágyát egy rész magnéziummal keverve célszerű alkalmazni. Ennek az összetett műtrágyának a kijuttatása jóval egyszerűbb. A tavasszal kijuttatott kombinált K-S műtrágya ráadásul mindkét mozgékony tápanyag kimosódását csökkenti.

Kén – fontos építőkő a fehérje-anyagcserében
Az LWK Niedersachen és a Bayer LfL cégek legújabb kísérletei igazolják, hogy a takarmányborsó a kénszükségletét (S) a talajoldatból tudja fedezi, és a kiegészítő kéntrágyázás nem előnyös számára. A kén a fehérje-anyagcsere fontos tápanyaga. A takarmányborsó nyersfehérje-tartalma 20-25 százalék, és kevés kéntartalmú aminosavat tartalmaz. Ez a magyarázat az alacsony, 30 kg S/ha szükségletre, amely kéntartalmú műtrágyával fedezhető. Főleg a kénszegény termőhelyeken (laza, humuszban szegény, szerves trágyázás nélküli, rögös, csapadékos) lévő állományok hiánytüneteit kell ellenőrizni és adott esetben keserűsó-tartalmú levéltrágyával kezelni.

pH-érték 6–6,5
A mésztrágya elsősorban a pH-érték szabályozására szolgál, amely nem lehet 5,5 alatt. A pH-érték a gümőbaktériumok számára nagy jelentőségű, mivel a nitrogénmegkötéshez semleges-bázikus talajra van szükség. A legjobb az őszi tarló meszezése azért, hogy a termőterületet a talajtípusra jellemző pH-értékre állítsuk be. Megfelelő mésztrágyával a magnéziumszükséglet is fedezhető.

Ne feledkezzünk meg a mikrotápanyagokról
A mikrotápanyagok felvételét jelentősen megnehezíti a magas (Mn, B és Fe esetén) vagy a túl alacsony pH-érték (Mo esetén), illetve a szárazság. A bórigény közepesnek tekinthető. A nitrogén megkötéséhez a molibdén elengedhetetlen. A mangánhiány barnulást okoz vagy a takarmányborsó foltosodását, ami a barnás-feketés foltokról és a magvakban lévő üregekről ismerhető fel.

A 3. táblázat mutatja a takarmányborsó mikrotápanyag-szükségletét. A mikrotápanyagokkal történő levéltrágyázáshoz sokféle, egy, illetve több preparátumot tartalmazó készítmény áll rendelkezésre. A mikrotápanyagok növényvédő szerekkel együtt kijuttathatók. A gyártó utasításait a keverékre vonatkozóan minden esetben be kell tartani.

Tápanyagfelvétel és -visszajuttatás
Közel 45 q/ha-os termésmennyiség esetén a borsónak hektáronként körülbelül 63 kg P2O5-re, 180 kg K2O-ra, 27 kg S-re és 23 kg MgO-ra van szüksége (lásd 1. táblázat).

A rhizobiumok segítségével a nitrogénmegkötés a takarmányborsó esetén 4,4 kg N/q-ra becsülhető. Ez a fenti termésmennyiség esetén 198 kg N/ha nitrogén megkötését jelenti, amelynek a 70 százalékát, körülbelül 140 kg-ot a terméssel eltávolítunk.

A takarmányborsó szár- és gyökérmaradványaival a tápanyagok egy része a táblán marad. Ezt a vetésváltás trágyázásának tervezésénél figyelembe kell venni.

A 2. táblázatban láthatók a hozzászámítandó tápanyagok, korrigálva a talajviszonyoktól függő hasznosítás mértékével és a tápanyagok szorpciójával. A takarmányborsó pozitívan hat a humuszháztartásra, és a kölcsönös megfeleltetési rendszer (Cross Compliance) alapján átlagosan 160 kg C/hektárral kell számolni.

Silke Hadenfeld
Norddeutsche Pflanzenzucht
Hans-Georg Lembke KG