Jövedelemtermelő képességben jelenleg a szója verhetetlen. Mik a feltételek?

A megtermelhető, jó áron és könnyen értékesíthető, a hozamszintet stabilan biztosító szójatermés a jövedelemképzés alapja. A célunk az tehát, hogy kellő felkészültség birtokában elérjük és lehetőleg stabilan meg is haladjuk az ökonómiai minimumtermésszintet annak érdekében, hogy a szója sikernövény legyen a gazdaságunkban.

Gazdasági elemzések szerint – az aktuális és szükséges ráfordításokat és terményértékesítési árazást figyelembe véve – a szójatermelés fedezeti pontja hazánkban 1,5-1,8 t/ha-os tiszta hozamszintnél van. A feladat egyértelmű: a termelési profit elérése érdekében ezt a hozamszintet szükséges meghaladnunk.

A gazdász ugyanakkor az ökonómiai elemzések helyett a jövedelmezőségi tényezőt elsősorban a reálisan megtermelhető áruban látja. Elgondolkodtató, hogy ehhez sokszor olyan dolgokra kellene figyelni, ami nem kerül semmibe. A szója esetében sok ilyen pont van a technológiában. Valósítsuk meg a technológiát következetesen, és akkor nagyobb eséllyel lesz jobb a termésünk is! Úgy gondolom, a közös siker érdekében megéri a termesztéssel kapcsolatos tudást és tapasztalatokat egymással megosztani.

Legyünk tisztában a területi adottságokkal

Az első és egyik legfontosabb feltétel az, hogy reálisan ítéljük meg a termőhelyi adottságainkat (a szójatermelési potenciált) tábláinkon. Oda vessük a szóját, ahol annak környezeti szükségletei biztosítottak. Az ilyen termőhelyeken lesz elvárásainknak megfelelően produktív, a stresszhatásokkal szemben ellenálló az állomány. Mi segíthet a mérlegelésben? A jó táblaismeret, ami a földterület mikrokörnyezeti adottságaira is kiterjed. Tapasztalatunk az, hogy ahol a repce termesztése során sikerül(t) elérni legalább a 2,5 t/ha-os hozamot, ott a szójának is jók az esélyei a profitot is biztosítani képes termésre. A szója számára kedvező, ha a területet kora esti vagy hajnali páraképződés jellemzi. Ezzel összefüggésben a terület tagolt, bokor- vagy erdősávokkal körbefogott, ezzel is mérsékelve az erős, szárító szélmozgásokat és segítve a nyári, meleg időszakban a terület klímaérzékenységének csökkentését. A kiterjedtebb bokor- és erdősávoknak a tábla szomszédságában hűsítő hatásuk is van, ami kiváló körülményeket jelent a szója számára, mivel a kultúrnövény regenerációja a kritikus nyári, forró időszakokban jobban biztosított.

A talaj ad otthont a szójának

Foglalkozzunk többet a talajjal! A szója gyökérszimbionta növény, a jó hozamhoz a növénynek és a gyökérgümőiben tevékenykedő hasznos baktériumoknak (Rhizobium spp.) jól kell érezniük magukat. Ezért különös odafigyeléssel és kellő szaktudás birtokában műveljük a talaját: károsan tömörödött talprétegektől mentes, jó porozitású, de nem túlművelt, jó szerkezetű közegre van szükségünk. A forgatásos és forgatás nélküli művelési mód is alkalmas a szója talajának kialakítására, de irányelv a periodikus és mélyítő jellegű alkalmazásuk.

Jó, ha tudjuk, hogy milyen a talaj pH-ja – a szója és a gyökérgümő-tevékenység a semlegeshez közeli kémhatást (pH 5,5–6,5) kedveli –, ha ettől főleg a savas tartomány irányába (pH 5,5 alatt) eltér, akkor indokolt a jó eredmény elérése érdekében a gyökérzóna meszezése (ősszel és/vagy tavasszal is sekélyen bedolgozva vagy vetés után kijuttatva 250-300 kg/ha granulált meszezőanyaggal). Ha a talaj kémhatása nincs rendben – az ideálisnál savanyúbb kémhatású –, akkor eredményes szójatermesztésről ne is álmodjunk.

A szója számára a foszfor- és a káliumellátottságnak nagy szerepe van, a kén pótlása pedig segíti a nitrogén felvételét és a jó áruminőség kialakulását. Alaptrágyázás során a kijuttatásra javasolt makroelem és mezoelem friss hatóanyag-tartalom a következő: N 20-27 kg/ha, P 60-80 kg/ha, K 100-120 kg/ha és S 30-35 kg/ha. A mikroelemek közül a molibdén (a gümőtevékenység során a nitrogénkötés és önellátás támogatója), a bór és a magnézium adagolása kiemelten jótékony hatású. A növény kedvező körülmények között 2-4 valódi leveles állapottól már képes az akkorra kialakuló gyökérgümőben a szimbionta tevékenység révén a nitrogén-önellátásra, ehhez viszont kiemelten fontos, hogy oltott vetőmagot használjunk, és ha szükséges, mert a területen még sohasem volt szója, akkor szakszerű módon a talajt is oltsuk be a megfelelő baktériumtörzsekkel.

Vetésidő

A vetés időpontjának megválasztása során ne siessünk, várjuk meg és ellenőrizzük, hogy az 5,0-6,0 cm-es tervezett vetésmélységben a talaj hőmérséklete már tartósan (több napon át) 12-14 oC-os legyen. Ha a kökény döntő része a tábla szélén az elvirágzott állapothoz közelít, akkor a szója számára is megvan a kellő talajhőmérséklet a dinamikus keléshez. A vetések kivitelezése során ne feledjük: a szójafajták zöme dupla gabonasortávon érzi magát a legjobban. Persze arra alkalmas fajtával, és ha mechanikai gyomirtást (sorközművelés) végzünk például ökotermesztésben, a szélesebb sortáv is megfelelő lehet.

Tőszám

A fajtatulajdonságokkal összhangban lévő tőszám elemi kérdés. Ennek érdekében a fémzárolt (fajtaazonos, nagy genetikai értékű, igazolható forrású, GMO-mentes, megfelelő csírázási százalékú, jó magvigorú), oltott és gombaölő szerrel csávázott vetőmag használati értékét számoljuk ki és a megfelelő csíraszámú vetést végezzük el.

Növényvédelem

A károsítókkal szemben hatékony, IPM-szemléletű védekezés meghatározza a szójatermesztés sikerét. A gyomszabályozás hatékonyságán sok minden múlik, ha nem vagyunk biztosak a szója növényvédelmében, akkor vegyük igénybe növényvédelmi szakember szolgáltatását. A gyomosodással szemben a sortáv kialakításához illeszkedően bevethetőek a mechanikai eszközök (gyomfésű, sorközművelő kultivátor). A hagyományos termelésben a gyomirtó szerekre alapozott lehetőségek szűkösek, de kellő szaktudással hatékonyan alkalmazhatóak. Ugyanez igaz a kártevőkkel (gombabetegségek, rovarkártétel) szembeni fellépésre is.

Kulcskérdés a fajta tenyészideje

A fajtaválasztás során a tenyészidő fontos kérdés, amit a termőhely földrajzi elhelyezkedése alapvetően befolyásol. Fektessünk erre nagy hangsúlyt: a rosszul megválasztott tenyészidejű fajta az eredményességet hatványozottan csökkenti. A megfelelő tenyészidejű fajta a megfelelő termőhelyre kerüljön annak érdekében, hogy a terméspotenciált maximálisan ki tudjuk használni. A SAATEN-UNION Hungária Kft. ezért széles tenyészidő-választékkal, a termőhelyi adottságokhoz jól illeszthető fajtaszortimenttel és szaktanácsadói hálózatával áll a gazdálkodók szolgálatára.

Betakarítás

A jó és egységes szójaállomány hüvelyemeletenként 250-300 kg/ha terméssel kecsegtethet. A siker érdekében azonban a betakarítás szervezésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. A beérett szóját halogatás nélkül a raktárba kell vinni a szántóföldről. Ha érett a szója, ne késlekedjünk, arassunk, ezzel elkerülve az érés utáni betakarítási veszteségeket. Sokat nyerhetünk azzal is, ha nagy területen termő szója betakarításához speciális adaptert használunk.

A szója, egyéb maghüvelyes pillangós növényeinkkel karöltve (például őszi és tavaszi takarmányborsó), méltó és képes arra, hogy a hazai adottságok mellett többet hozzunk ki belőle. A fentiekben ismertetett technológiai irányelvek képesek a termelés hatékonyságát jelentősen befolyásolni, ezért gondoljuk át azokat figyelmesen. Találjuk meg a szója helyét a gazdaságban, gondoljunk rá reálisan, fordítsunk a szójára kellő figyelmet és szeressük meg, mert csupán így fogjuk tudni sikerre vinni a terveinket!

Varga Gábor

termékfejlesztő