SAATEN-UNION fajta- és hibrid rozsok teljesnövény-szenázs céljára történő felhasználásának tapasztalatai

A betakarításkori fenológiai fázis meghatározó jelentőségű a tömegtakarmány minősége szempontjából. A rozs „öregedésével” nemcsak nő a növény rosttartalma, de a lignifikáció révén megváltozik a rostösszetétele is. A beépülő lignin miatt a sejtfal ellenállóbb lesz a külső hatásokkal szemben, ami csökkenti a táplálóanyagok emészthetőségét (sejtfalhatás), végső soron jelentős mértékben csökkenti a növény táplálóértékét (energiatartalmát).

A tejtermelés szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy milyen a tömegtakarmányok emészthetősége és energiatartalma. Nagyobb energiatartalmú tömegtakarmányt etetve csökkenthető az abrak részaránya az adagban, a bendőműködés számára kedvezőbb abrak-tömegtakarmány arány alakítható ki. Ennek hosszú távú kedvező hatásai ismertek (hosszú hasznos élettartam, ellenálló képesség: javuló láb- és tőgyállapot, kedvezőbb szaporodásbiológiai státusz). A tömegtakarmány részarányának növelése ily módon csökkentheti a napi adag költségét.

A rozsszenázs bendőbeli NDF-lebonthatósága kedvező és a lebontható NDF mennyisége jelentős. Ezen jelentős „fölény” a lebontható rost mennyiségében segíti a tejzsír képződését és a bendő cellulózbontó mikroflórájának fenntartását. A zöldrozs cukortartalma jelentős lehet a fenológiai fázistól függően, de az erjedés során a cukrok szerves savakká alakulnak át, ezért a maradványcukor-tartalom töredéke a kiindulási értéknek. A maradványcukor mennyisége azonban még ebben az esetben is duplája lehet a kukoricaszilázsénak.

Mire érdemes ügyelni a betakarításkor és azt követően is?

A rozs betakarítása április végén, május elején, kalászhányás előtti fenológiai fázisban kétmenetes (kaszálás és fonnyasztás) technológiával javasolt, mert a fiatal növény kiindulási szárazanyag-tartalma kevesebb mint 20%, amivel nem célszerű silózni. A betakarításra kerülő növényhozam jelentős, nehezen fonnyad, ezért erre készülni kell a műszaki háttérrel. A megfelelő minőségű erjedés miatt a 30% szárazanyag- tartalom betartása fontos tényező! A vizes rozs a magas fehérjetartalom következtében vajsavasan erjedhet.

A 30% szárazanyag-tartalmat elérve szűk rendet képezünk és járvaszecskázóval vagy bálázóval felszedjük a növényanyagot. Ha a rendterítő kapacitása vagy műszaki állapota nem engedi a rendterítést, akkor a lehető legszélesebb rendet kell hagyni a kasza után és forgatni kell. A fonnyadás időjárástól függően körülbelül 24-48 óra legyen áprilisban (ha ennél hosszabb ideig van a renden, akkor az jelentősen ronthatja az alapanyag mikrobiológiai állapotát). A hosszú idejű fonnyasztás táptalajjá alakítja a növényt a mikrobák számára: a rend alja nyálkás lesz. Ettől függetlenül a szárazanyag-tartalom feltétlenül érje el a 30%-ot.

Tehát a gyors, de intenzív fonnyasztás a cél, amit segít a szársértő alkalmazása, az azonnali rendterítés, forgatás. Sajnos ezen műveletek velejárója a talajszennyeződés. Ajánlott tarlómagasság: 8–10 cm, így a talajszennyeződés veszélye jelentősen csökkenthető (csapadékos tavaszi időjárás és nedves talajállapot esetében kisebb a fertőzésveszély). Ezeken túl természetesen az optimális szecskaméret, a megfelelő taposással kialakított tömörség (min. 200 kg szárazanyag/m3), valamint a szükséges silózási adalékanyagok pontos meghatározása és kijuttatása javítja az erjedési paramétereket.

Felhasznált irodalom: Dr. Orosz Szilvia (Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.) és Dr. Hoffmann Richárd (Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési és Növényvédelmi Tanszék) – A tavasz ébredése? A gyorsan vénülő rozs áprilisi betakarításának kritikus pontjai