Őszi takarmányborsó: kétszer termel jövedelmet a hazai takarmánynövények aduásza

Az őszi és a tavaszi fajták egyaránt nagy terméssel, magas fehérjetartalommal, kiváló utóvetemény-hatással és jövedelemtermelő képességgel hálálják meg, ha bekerülnek a vetésforgóba.

A zöldítési és fehérjeprogramok hatására a hazai takarmányborsó-termesztés vetésterületének növekedése várható, amiben a vetésforgóra gyakorolt előnyök és a felhasználási-értékesítési lehetőségek mellett egyaránt jelentős szerepük van a kifizetési és termelésszabályozási rendelkezéseknek. A szántóföldi kultúrákkal összehasonlítva a takarmányborsó az igénybe vehető kifizetésekkel együtt a legjövedelmezőbb kultúrák közé tartozik. Jellemző azonban, hogy a legtöbb esetben még nincs meg a helye a hagyományos vetésszerkezetben, a vetésterület megtartása és további növelése fokozottan függ a mindenkori döntési háttértől. Az állattartó gazdaságok számára viszont a kukorica-túlsúlyos vetésforgóban és a gabonafélékben – részben emiatt – megjelenő fuzáriumfertőzés okoz sok fejtörést. A folyamatos takarmányszükséglet kielégítésének gondját csak tetézik az ingadozó, nehezen kalkulálható terményárak. Az importszója magas beszerzési költsége miatt egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan lehet házon belül előállítani a fehérjetakarmányt?

A takarmányborsó nagy tömegű szalmája az állattenyésztésben is hasznosítható. Kiváló őszi kalászos-elővetemény, kedvező agronómiai hatásának köszönhetően az utónövényben – rendszerint őszi kalászosban – mérhetően növeli a terméskilátásokat. A takarmányborsó tehát kétszer termel jövedelmet: a saját jövedelemtermelő képességén túl számolhatunk az utóveteményben a hozzáadott jövedelemnövelő hatással is. Ökonómiai haszna messze meghaladja a termeléséhez kapcsolódó támogatásokat. Az őszi és tavaszi takarmányborsó egymásnak kiváló alternatívái, és egyedülálló lehetőséget teremtenek az egészséges, integrált növényvédelmi szemléletű (IPM) vetésszerkezet kialakításához.

Milyen előnyökkel jár az őszi és tavaszi takarmányborsó-termesztés?

  • ​jelentősen javítja a talaj szerkezetét és vízháztartását
  • az állattartás számára értékes, nagy mennyiségű szalmát hagy hátra
  • a szója kiváló alternatívája, GMO-mentes, értékes takarmány-alapanyag
  • csökkentett talajművelési menetszámmal elért vetőágy (üzemanyag-megtakarítás)
  • egészséges vetésszerkezet, kiváló elővetemény
  • relatív alacsony termesztési költségek
  • munkaszervezés terén jól beilleszthető kultúrák a gazdaságok életébe
  • biztos jövedelmezőség, növekvő és sokszínű felhasználási terület (számos hasznosítási lehetőség)