Milyen állapotban vannak a kalászosok 2025. május végén?

Az őszi kalászosok állapotának felmérése és annak értékelése a terméskilátások meghatározása érdekében kiemelten fontos. Hiszen a szántóföldön végzett szemle tapasztalataira alapozva tervezhetjük meg a szükséges és még jó hatékonysággal elvégezhető feladatainkat és tudjuk értékelni az alkalmazott fajtákat és hibrideket, továbbá az elvégzett technológiát.

Bizakodunk

Kalászosaink szinte valamennyi tenyészidőbe tartozó fajta és hibrid esetében a vegetatív fejlődési szakaszból immár a generatív (kalászhányás, virágzás) fázisba léptek. A kalászoló állományok a gazdászban növelik az optimizmust. Országos viszonylatban jóval több a jó állapotú kalászos, mint a kritikus állapotú, annak ellenére, hogy az elmúlt években sokat és egyre gyorsabban változott a termelési környezet, különösen az időjárás.

A változékonyság ellensúlyozása fokozott alkalmazkodóképességet kíván, hiszen talajaink az őszi (és tavaszi) vetésű kultúrák számára még mindig relatív nedvességhiányosak, különösen a mélyebb talajrétegekben. A csapadék szélsőségesen egyenetlen eloszlása, mennyisége, a hőmérséklet alakulása, a viharosan szeles időjárás az elmúlt ősszel és tavasszal is nagy regionális különbségeket okozott, jelentősen befolyásolva ezzel a vetések és egyéb szükséges technológiai beavatkozások elvégzésének időzítését és a növényfejlődést.

A vetések elhúzódóak voltak, ezért sok táblán találkoztunk 1-3 leveles állapotban telelő állománnyal. Szélsőségesen tőhiányos táblák nem voltak jellemzőek, a csírázás és kelés a vetés mélységéig nedves talajokban általában jó körülmények között ment végbe. Azonban a hideg téli időszak lerövidülése annak káros hatásai miatt (folyamatos vegetáció, feltöltő csapadék hiánya, áttelelő károsítók, károsítók dominanciaviszonyainak változásai, folyamatos gyomosodás lehetősége stb.) hosszú távon tovább ronthatják a kilátásainkat.

A tavaszi időszakban a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok hektikussága, a fagyhatások felerősödése több alkalommal volt tapasztalható. Sőt, az ország számos térségében a vetésektől mind a mai napig száraz körülmények uralkodnak. A kalászosok fejlődése főleg az Alföldön, az Észak-Alföldön, a Kisalföld térségében vontatottabban indult. Ezekben a térségekben az állományok produktivitása alatta maradhat annak az eredménynek, amit 2025-ben várhatóan az ország egyéb régióiban fogunk tapasztalni.

Tavasszal érkeztek kondicionáló esők, a talaj felső rétege visszanedvesedett, az őszi vetések fejlődéséhez kedvező volt az időjárás, ami a megfelelő technológiával együtt javította az állományok kompenzációs képességét. A viszontagságok ellenére a kilátások összességében országosan jónak mondhatók.

Az alkalmazkodóképesség kulcskérdéssé vált

Az elmúlt évek tapasztalatai világosan megmutatták: a mezőgazdasági termelés során egyre ritkábban beszélhetünk „ideális” körülményekről. Az időjárási szélsőségek –hosszan tartó aszály, a csapadék eloszlása, tavaszi és őszi fagyhatások – a tenyészidőszakban bármikor gyengíthetik az állományokat. Ebben a változó környezetben az alkalmazkodóképesség több szinten is felértékelődik.

Fajtaszinten a genetikai tulajdonságok – például hidegtűrés, szárazságtűrés, regenerálódóképesség – meghatározóvá válnak. Azok a fajták és hibridek, amelyek képesek a környezeti stresszeket elviselni, stabilabb terméseredményeket hoznak.

Technológiai szinten a rugalmas tápanyag-utánpótlás, a beavatkozások időzítésének pontossága vagy a növényvédelmi döntések, a hatóanyagok optimális kombinációi mind hatással vannak az állomány túlélő képességére és végső teljesítményére.

Termelői szinten a sikeres gazdálkodók ma már nemcsak a „jó évjáratokra” alapoznak, hanem egyre inkább a rugalmasságra építik fel stratégiájukat. Ez előrelátást, gyors helyzetértékelést és döntésképességet igényel.

Az alkalmazkodóképesség tehát gyakorlati versenyelőnyt biztosít. Segítségével nemcsak a kedvezőtlen évjáratok vészelhetők át, hanem hosszabb távon is fenntarthatóbbá válik a kalászosok termesztése – mind gazdasági, mind ökológiai értelemben.

Kiemelt fajtáink és hibridjeink állapota

A fajtaválasztás az idei évben ismét döntő tényezőnek bizonyult. Az eltérő termőhelyi adottságok és a hektikus időjárás olyan hatásoknak tették ki a növényeket, ami világosan megmutatta a genetikai háttér jelentőségét a stressztűrésre és a regenerálódóképességre.

A méltán széles körben termesztett őszibúza-fajtáink és -hibridjeink – mint például a malmi szegmensben ismert SU MENDOZA, CAMELEON és EXSAL, a bőtermő, takarmányminőséget adó CHEVIGNON – több térségben is stabil állományt mutatnak. A SU HYCARDI, SU HYTONI és SU HYBISCUS hibrid búzák bokrosodása kiegyensúlyozottan zajlott, a kalászhányás ütemes, a növények egészségi állapota kiváló és a hozampotenciál az időjárási viszontagságok ellenére is ígéretes. A hibridek bokrosodóképessége és stressztűrése több térségben is előnynek bizonyult.

A szálkás kalászú SU HYCARDI malmi minőséget ad, ráadásul csúcstermésre képes

Az ősziárpa-fajtáink közül a vírusrezisztens FASCINATION, SU LUCIE és SENSATION fajták az ismert és elismert SU ELLEN-t is túlszárnyaló képet mutatnak. A hagyományosak közül az SU HETTI az ország jelentősen eltérő adottságú termesztési régióiban is biztatóan néz ki, tőle az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagy termőhelyi stabilitást és átlag feletti HL-súlyú, kiemelkedő hozamot várunk.

Vírusrezisztens ősziárpa-portfóliónkba új fajtaként került be az SU LUCIE

Évek óta számos elégedett termelővel közösen tapasztaljuk, hogy az SU HYLONA hibrid árpa a legkritikusabb körülmények között is megállja a helyét. Ez a hibrid méltán nevezhető az alkalmazkodás és a rugalmasság példaképének.

Az AMIDALA és a STING őszi vetésű tavaszisörárpa-fajtáink állományai dőléstől mentesek, kellően rugalmas szalmájuk, magas kalászszámuk és egészséges, mélyen gyökerező, erős állományaik biztató jelei az ígéretes termésnek.

Az SU PERSPECTIV és az SU PERFORMER hibridrozs-állományok szemestermesztésben teljes virágzásban vannak, és állóképességüknek köszönhetően dinamikusan betakarítható, egészséges árumagtömeget várunk tőlük. Ezen hibridek zömét – a gyakorlatban széles körben elterjedt teljes növény szenázs célú hasznosításnak köszönhetően – viszont már a kalászhányást megelőző fenofázisban betakarították az országban. Zöldtömeghozamuk elégedettségre ad okot az idei szezonban is.

Tritikáléfajtáink biztosítják a stabilitást, az SU ASKADUS, SU LIBORIUS és SU ATLETUS látványosan fejlődnek, velük szenázs- és szemeshasznosításban egyaránt a termelés eredményessége vitathatatlan.

Új tritikáléfajtánk, az SU ATLETUS megbízhatóan magas teljesítményre képes szemes- és szenázshasznosításban egyaránt

Fajtaszintű tanulságként elmondható, hogy a szűkebb ökológiai és technológiai toleranciájú fajták érzékenyebben reagáltak a dinamikusan változó körülményekre. Az idei év tehát ismét rámutatott arra, hogy a genetikai teljesítőképesség mellett elengedhetetlen a fajta/hibrid – termőhely – technológia hármasának összehangolása. Aki következetes a fajta/hibrid választása során, időben reagál a termelést befolyásoló tényezők változásaira, az időt – és termést – nyer.

Szükséges beavatkozások – célzott lépések a jó termésért

Az állományok aktuális fenológiai állapota, a talajnedvességi viszonyok és a változékony időjárás egyaránt befolyásolják, hogy milyen beavatkozások lehetnek még indokoltak. A célzott, helyzetfüggő technológiai lépések ebben a szakaszban már nemcsak a termés mennyiségét, de a minőségét is érdemben befolyásolhatják.

1. Tápanyag-utánpótlás (levéltrágyázás, mikroelemek)

– Az intenzív növekedési szakaszban lévő kalászosok jól reagálnak a levélen keresztüli mikroelem-kiegészítésre.

– Magnézium, bór és cink kijuttatása elősegítheti a jobb kalásztelítődést, különösen a stresszes területeken.

– Nitrogén-utánpótlás csak ott indokolt, ahol a bokrosodás gyenge volt, és a csapadékviszonyok azt lehetővé teszik.

2. Növényvédelem – gomba- és rovarölő szeres kezelések

– A virágzáskori védekezés (pl. fuzárium ellen) most válik esedékessé. Főként a melegebb, párásabb időszakok előtt célszerű elvégezni.

– A levélbetegségek (pl. lisztharmat, rozsda) megjelenése helyi viszonyok szerint változó, de a fogékony fajták esetében megelőző kezelés indokolt lehet.

– A levéltetvek, gabonapoloskák és egyéb szívó-rágó kártevők jelenléte helyenként már most is érzékelhető – érdemes figyelni az állományokat, különösen a melegebb régiókban, és fellépni velük szemben, ha indokolt.

Időben reagálni, célzottan dönteni

Bár az idei szezon már eddig is tartogatott kihívásokat, az őszi kalászosok mégis sok helyen meglepően jól vették az akadályokat. A következő hetek még sokat formálhatnak a végeredményen – de az már most látszik: az időben meghozott, körültekintő döntések továbbra is a legjobb biztosítékai a jó termésnek.

Varga Gábor

termékfejlesztő