Hibridbúza-termesztés biztonságosan.

Változó termelési környezet, változatos technológiák
A búzahibridek termesztése a nagy egyedi produkción alapul, üzemi szinten minden növényre szükség van. A javasolt termesztéstechnológiában ezért a növényvédelemnek is jelentős szerep jut. A változó termesztési környezet alkalmazkodó, változó és változatos technológiákat, integrált növényvédelmi szemléletet (IPM) igényel. Jelentősen és egyre gyorsulva alakul át a károsítók dominanciaviszonya, előfordulásuk gyakorisága, évjárattól függően a károsítók nyomása, az alkalmazható növényvédőszer-hatóanyagok száma, valamint a peszticidek és a biológiai megoldások aránya a termesztés során. Az elmúlt években jelentősen felértékelődött a már ősszel elvégezhető növényvédelmi beavatkozások szerepe, és úgy tűnik, ez hosszú távon is így marad.

Kalászosok őszi növényvédelme a vírusvektor kártevőkkel szemben
A hibridbúza korai vetése – hasonlóan az őszi árpához –, valamint az egyedülállóan alacsony csíraszám alkalmazása kitetté teszi a fiatal növényeket az őszi kártevőknek. A vírusvektorokkal – elsősorban a levéltetvekkel és a kabócákkal – szembeni jól időzített, ősszel elvégzett és indokolt esetben akár többszöri védekezés az alapja a vírusfertőzés megelőzésének és az egyéb károsítókkal szembeni hatékony fellépésnek. A hajlamosító tényezők figyelembevételével rendszeres és körültekintő állománymustra javasolt, hogy tisztában legyünk a növények kondíciójával, állapotával. Amennyiben levéltetvek betelepülésére számítunk (meleg és mérsékelten csapadékos, párás ősz, továbbá ősziárpa-vetés, lucernatábla, kiterjedt felületű gyepterület, gondozatlan ruderáliák, gyümölcstermő kultúra vagy fertőzött kukoricatábla szomszédsága esetén), az első szárnyas egyedek megjelenésekor célszerű védekezni piretroid, karbamát vagy speciális flonikamid hatóanyagot tartalmazó állománypermetezéssel. A vírusvektor kártevőkkel szembeni védelem komplex növényvédelmi feladat: fontos a táblaválasztásból eredő rizikófaktorok helyes értékelése, majd pedig a felkészülés az előrejelzésekre (sárga ragacslap, állománymustra) alapozott, IPM alapján kivitelezett, a növényfejlettséghez illeszkedő poszt (állomány) kezelések elvégzésére.

Hatékony gyomszabályozás – felértékelődtek az őszi beavatkozások
Fokozott figyelmet szükséges fordítani a hibridbúza-állományok őszi gyomirtására, hiszen a viszonylag alacsony csíraszámból adódóan ezek gyomelnyomó képessége fiatalkorban még gyenge. Az áttelelő magról kelők és az évelő gyomok ellen (különösen rossz kultúrállapotban lévő táblán és monokultúrában, továbbá őszi káposztarepcét követően) őszi állománypermetezéssel javasolt védekezni. Ne feledkezzünk meg az elővetemények nyomán számtalanszor jelentkező árvakelések (napraforgó, repce) kezeléséről sem!

Növényvédelem és növényápolás tavasszal
A hibridbúza tavaszi növényvédelmét az évjárat és a terület adottságai, továbbá az őszi kezelések hatékonysága határozza meg. Tapasztalataink szerint a hibridbúzák bokrosodása erőteljes, így kora tavaszra már jó az állományok gyomelnyomó képessége. A legtöbb búzahibrid szalmaszára erős, ezért intenzív termesztési körülmények között is jó állóképességet biztosít. A gyakorlatban tehát a szárszilárdítók ilyen célú használata nem kötelező technológiai elem, de kora tavaszi alkalmazásban (szárba indulást követően) a megdőlés esélyét csökkentve a termesztés biztonságát fokozhatja.

Genetikai adottságaik révén a búzahibridek valamennyi stresszorra jól reagálnak, így a tavasszal fellépő kórokozókkal szemben is kiváló a toleranciájuk. Persze a búzahibridek termesztésénél is szükség van gombaölő szerek alkalmazására, de a kórtani szempontból is kiváló, jó genetikai alap nagy biztonságot jelent. A termesztési kockázatot, a környezeti hajlamosító tényezőket mindig vegyük alapul a gombaölő szerek használatakor, ezért javasoljuk, hogy a preventív jellegű beavatkozásokkal tartsuk egészségesen a lombozatot, így segítve a búzahibridek maximális termőképességének kibontakozását. A megcélzott termesztési intenzitáshoz mérten tehát legalább kétszeri védekezéssel kalkuláljunk, ami véleményünk szerint nem tér el az intenzív technológiákban alkalmazottaktól. Ettől eltérő, növelt számú kezelésekre főleg akkor lehet szükség, ha a tavaszi időjárás fokozottan kedvez a gombafertőzések kialakulásának, vagy az elővetemény miatt a termesztés további kórtani kockázatokat tartogat. Ezért a növényvédelmi munkák szervezésénél mindig úgy járjunk el, hogy a hajlamosító tényezők, az előrejelzések és tapasztalataink adják az alapját munkánknak. Köztudott, hogy a fuzárium gombakórokozók fellépésének esélye fokozottan nő kukorica elővetemény vagy a nem megfelelően kezelt, fertőzött szármaradványokkal teli, mulcsos talajfelszín esetén. Védekezzünk ellene következetesen úgy, hogy a virágzás közepe tájékán kezeljük a búzát felszívódó hatású gombaölő szerekkel, hiszen a célzott kezeléssel ekkor érhetjük el a legjobb hatékonyságú kalászvédelmet.

Vírusvektorok és vírusfertőzés
Rizikófaktorok (hajlamosító tényezők)

• relatív korai vetés (szeptember vége–október eleje)
• alacsony vetőmagdózis, tág térállású fiatal állomány (1,2–1,5 millió mag/ha)
• a tábla fekvése és adottságai (a klímaérzékeny, gyorsan szárazodó táblák kockázatosabbak)
• a kockázatot fokozó, a vírusvektorok által kedvelt kultúra (például kukorica, lucerna, gyümölcsösök, gyepterületek) vagy gondozatlan ruderáliák szomszédsága
• gyomosodott, pihentetett táblák
• hosszú, mérsékelten meleg, száraz és elnyúló őszi idő (késői és több ütemben megvalósuló vírusvektor-betelepülések)
• tápanyag- vagy csapadékhiány miatt vontatottan fejlődő állomány

Növényvédelmi stratégia (ellenőrző lista)

• a vírusvektorokkal szemben az őszi időszakban fel kell lépni (gabona-levéltetű, gabonakabóca)
• a károsításuk nyomán kialakuló növényvirológiai problémák utólagosan nem gyógyíthatóak – kuratív megoldás nem ismert
• az előrejelzésre alapozott, megelőző jellegű és többször alkalmazott rovarölő szeres állománykezelések hatékony megoldást jelentenek
• a hatékony előrejelzés rendszeres és alapos állománymustrák (levélfonák megtekintése) és sárga ragacslap kihelyezésén alapul, mindenre kiterjedő figyelemmel (például a hangyák, katicák tömeges előfordulása levéltetű-jelenlétet feltételez!)
• az indokolt rovarölő szeres (inszekticides) beavatkozásokat, a hatóanyag és formuláció megválasztását a célszervezeteknek, a növényfejlettségnek és a kijuttatási körülményeknek megfelelően tegyük meg
• 1-3 leveles, fiatal állományban piretroidok, 3-5 leveles, fejlettebb-bokrosodó állományban a karbamátok és/vagy speciális flonikamid hatóanyag alkalmazása javasolt
• vegyük figyelembe a körülményeket, győződjünk meg a beavatkozás(ok) hatékonyságáról, figyeljünk a tartamhatásra, ügyeljünk az állomány további fejlődésére, és újabb betelepülés veszélye esetén ismételjük meg a kezelés(eket)

A siker kulcsa: a következetes, integrált szemléletű növényvédelem

• HySEED-vetőmag különlegesen hatékony csávázással
• kiemelt szerepben az őszi növényvédelem
• fókuszban a gabona-levéltetű, gabonakabóca (szeptembertől márciusig kártétel vírusvektorként, áprilistól augusztusig károsítás közvetlen táplálkozással, felszaporodás, újabb felkészülés a betelepedésre)
• ősszel a korai gyomkonkurencia kiiktatása

Varga Gábor
termékfejlesztő