Sorten-icon Fajtakereső

találatok
Képviselőink
Katalógusok
Tavaszi fajtakínálat 2024
Őszi hibrid- és fajtakínálat 2023
viterra® 2023
Ôszi és tavaszi takarmányborsó
Összes katalógus

Hogy a borsó egészséges maradjon…

…és még a gazdaságossági szempontokat is szem előtt tartsuk, a meghatározó betegségek és kártevők biológiáját, valamint az engedélyezett növényvédő szereket is jól kell ismerni. Nem kevésbé fontos a herbicidek szakszerű használata, hogy a növényállomány a lehető legnagyobb mértékben gyommentes maradjon.

Állati kártevők

Levéltetvek
A zöldborsó-levéltetű (Acyrthosiphon pisum) a borsó gazdasági szempontból legnagyobb veszélyt jelentő kártevője. A virágok szívogatása később a hüvelyek lehullásához vezethet, és ezzel jelentősen csökken a hüvelyszám. Károsítása az ezermagtömegre is negatívan hat. Annál nagyobb a kár, minél szárazabb és melegebb az idő. Ezenfelül könnyebben terjed a borsó közönséges mozaikvírus és a borsó enációs mozaikvírus is. A zöldborsó-levéltetű az áttelelő vírushordozó lóhere- és lucernanövényeken keresztül fertőz. Enyhe, talaj menti fagyoktól mentes tél után a levéltetvek már nagyon korán aktívvá válnak, általában már a zöldbimbós állapotban (BBCH 51) károsítanak.

Védekezés: Egy hajtásra jutó 10-15 levéltetű már az a kémiai védekezési határérték, amikor a levéltetvek szívogatása eléri a gazdasági kár küszöbértékét. A vírusok által okozott termésveszteség nehezen határozható meg a kárküszöbérték alapján. A levéltetvek ellen engedélyezett szerek közül jó hatékonysággal alkalmazható a piretroid hatóanyagot tartalmazó Kaiso EG (50 g/kg lambda-cihalotrin) és Sumi Alfa 5 EC (50 g/l eszfenvalerát) is. A készítmények virágzó kultúrában vagy mézharmat és virágzó gyomnövények jelenléte esetén, illetve ha a területet bármely okból a méhek látogatják, kizárólag méhkímélő technológiával juttathatók ki! A kezeléseket az előrejelzésre alapozva, a kártevők betelepedésekor, illetve azok legérzékenyebb fenológiai stádiumában kell elvégezni. Az egyedek betelepedése és felszaporodása sárga tálas megfigyeléssel és növényvizsgálattal követhető nyomon. A megfelelő tapadás érdekében a kijuttatás során nedvesítőszer (például Spraygard) használata szükséges. A permetlé mennyiségét a kezelendő lombfelülettől és az alkalmazott növényvédelmi gép típusától függően kell megválasztani.

Sávos csipkézőbarkó (Sitona lineatus)
A sávos csipkézőbarkó jellegzetes íves (csipkés) rágási kára a leveleken hideg, száraz időjárás esetén jelentős lehet, amikor a borsó lassan kel. Kevésbé könnyen felismerhető és kevesebb figyelmet kapott a gyakorlatban az a kártétel, amelyet a sávos csipkézőbarkó 6 mm hosszú fehér, lábatlan lárvái okoznak a gyökérgümőkben. Ez akkor következik be, amikor a borsó a kedvező időjárásnak köszönhetően gyorsan nő, és a lárvák kelése is felgyorsul. A lárvák a gümőket rágcsálják, ezért a borsónövény nitrogénellátása csökken.

Védekezés: A kémiai védekezés a bogár ellen ajánlott, mivel a talajban lévő lárvák már nem érhetők el növényvédő szerrel.

Borsózsizsik (Bruchus pisorum)
A borsózsizsik elszaporodásának a száraz és meleg időjárás kedvez, ilyenkor különösen nagy károkat okozhat. Kártétele a magokra korlátozódik, amelyen hengeres lyuk jelenik meg. Ezt a zsizsik gyakran egy kerek fedéllel lezárja, amely csak a raktározás során szakad fel.

A rovar maga nem raktári kártevő. A virágzást követően jelenik meg a földeken, és az éppen fejlődésben lévő hüvelyekre rakja a tojásait. A kikelő lárvák átfúrják magukat a hüvelyfalon a még éretlen magvakba. Ennek a kártevőnek főleg a vetőmagtermesztésben és a nagy állománysűrűséggel rendelkező területeken jelentős a kártétele. Különösen azokat a földeket javasolt ellenőrizni, amelyek az előző évi borsótáblák közvetlen közelében voltak.

Védekezés: Tömeges megjelenése esetén az állomány egyszeri kezelése gyakran nem elegendő a rágó kártevők ellen engedélyezett rovarölő szerekkel. Feltétlenül célszerű az előző évi borsótábláktól a megfelelő távolság betartása, illetve ajánlott a vetésváltás. A rovar tömeges megjelenése után javasolt a talaj mélyszántása.

Borsógubacsszúnyog (Contarinia pisi)
Nagy állománysűrűség, májusban a talaj jó átnedvesedése és egy azt követő nyár eleji szárazság kedvez a borsógubacsszúnyog tömeges megjelenésének.

A fertőzés növekedési depressziót idéz elő a növényben. A hajtások törpülnek, a virágszirmok satnyulnak, és a virágkehely megduzzad. Ennek következtében alig képződnek hüvelyek. Később az állományban megjelennek a hólyagszerűen duzzadt hüvelyek, amelyek belsejében nagyszámú lábatlan és fejetlen, fehéres-sárgás lárva található. Ellentétben a borsómollyal ez a kártevő nem rágcsál, hanem a hüvelyek falát szívogatja. A megtámadott borsóhüvelyek idő előtt szétnyílnak, és így a lárvák az átteleléshez a talajra hullanak. Száraz időjárás esetén a borsógubacsszúnyog bábként két évig is túlél a talajban. A borsógubacsszúnyog jó túlélő képessége miatt száraz idő esetén a borsótáblák között és az előző évi borsótábláktól is nagyobb távolságot kell hagyni.

Védekezés: A gondos talajművelés és talajfertőtlenítés – például mésznitrogén kijuttatása a talajra – csökkenti az áttelelő lárvák számát. A borsótáblákon tavasszal feromoncsapdákkal lehet ellenőrizni a rovarok repülési aktivitását. A kémiai védekezés az első generációs peterakó szúnyogok ellen irányul. Kártételét a borsómolykártétel visszaszorításának mellékhatásaként lehet csökkenteni.

Borsómoly (Enarmonia nigricana)
Az általa okozott jellegzetes kár a hüvelyek felnyitásakor válik láthatóvá: megrágcsált, teljesen tönkretett magok, finom szövedék, valamint ürülékdarabok a hüvely belsejében. Legtöbbször még a lárva is jelen van. A borsómoly első rajzása gyakran május végén, június elején figyelhető meg. Előszeretettel repüli be a sűrű, erőteljes állományokat. A hernyók kelése két héttel a peték lerakása után történik. Ezek aztán a hüvelyekhez vándorolnak, amelyekbe gyorsan befúrják magukat és elkezdik rágni a magkezdeményeket. Kártételük következményeképpen fekete penészgombák, valamint rothadás jelenik meg a hüvelyen.

Védekezés: A borsómoly megjelenése függ a termőterületek sűrűségétől, valamint az előző évi borsótáblák közelségétől. Legalább két-három kilométeres távolságot kell tartani a korábbi évek borsótábláitól, azonban ez nem minden esetben sikerül. Főleg a későn művelt, illetve a kései virágzású fajták fertőződhetnek, ha a teljes virágzás egybeesik a kártevő rajzási, valamint peterakási idejével.

A borsómoly elleni védekezés nehéz, mert a többszöri rajzás miatt a peterakás elhúzódik. Időjárástól függően több rajzási csúccsal is lehet számolni. A borsómoly rajzása feromoncsapdákkal követhető. Közvetlenül a lárvák kikelése előtt kell ellenük védekezni, legkésőbb 5–7 nappal a borsómoly első rajzási csúcsa után.

A növényvédő szerek (például Bulldock 25 EC, Fendona 10 EC) jobb eloszlása és megtapadása érdekében célszerű adalékanyagot (például Spraygard) használni.

A kártételek helyén egy második kezelésre is szükség lehet a borsómoly újabb rajzása ellen. Ezt általában az első kezelés után 10-12 nappal kell elvégezni.

Általános tanácsok a rovarölő szerek használatához a borsókártevők elleni védekezésben
Jelenleg a borsóban használható, engedélyezett rovarölő szerek között nem túl nagy a választék.

A készítmények alkalmazásánál ügyelni kell arra, hogy a teljes növényt vonjuk be a permetlével, így a hatóanyagok egyenletesen oszlanak el. Permetezésnél célszerű finom-közepes cseppméretet alkalmazni, ha a levegő páratartalma 60% fölötti.

A permetezőgép sebessége ne legyen túl nagy, hogy a permetlé megfelelően mélyre hatolhasson az állományba. Adalékanyagok használatával jobb eloszlás és megtapadás érhető el.

A piretroidok savas kémhatású permetlében jobban hatnak, így segíthet a savas kémhatású adalékanyagok alkalmazása. Bórtartalmú tankkeverékek esetén – amelyek a permetlé pH-értékének emelkedését okozzák – a bórt utolsóként kell a permetezőtartályba betölteni. Alternatívaként még számításba jöhet a bórsav alkalmazása is.

Gombabetegségek

Gyökérrothadás és hervadás
Túl szoros vetésváltás esetén, de akár részleges talajtömörödés esetén is jelentős károkat okozhatnak a borsóban a talajlakó gombák. Már a kelés után feltűnnek az elhúzódó növekedésű fertőzött növények. A levelek alulról felfelé megsárgulnak. A gyökér kezdetben barnás, később fekete színezetűvé válik, ami aztán a száron végig elterjed. A gyökér elkezd rothadni, és később elhal, emiatt a növény a talajból könnyen kihúzható.

A gyökérrothadás mellett előfordulhat a növény sárgulása és a levelek sodródása is, amikor a gyökér és a szár kívülről egészségesnek látszik. Ha a gyökeret hosszanti irányban felvágjuk, a belsejében barna, lefelé futó csíkokat lehet látni. Ebben az esetben edénynyaláb-elhalást okozó borsóhervadásról van szó, amely eltérően a gyökérrothadástól viszonylag későn, többnyire csak június második felében jelenik meg. A gyökérbetegségeket különböző talajlakó gombák okozzák. Ide tartoznak többek között a Rhizoctonia solani, a különböző fuzáriumfajok és a Pythium.

Védekezés: A gyökérrothadás ellen hatásos a thiram (TMTD) hatóanyagú csávázószerrel történő csávázás. Széles körű védelmet nyújt például a VITAVAX 2000 (200 g/l karboxin + 200 g/l thiram és a WAKIL XL 32,5 WG (175 g/kg mefenoxam + 100 g/kg cimoxanil + 50 g/kg fludioxonil) csávázószer, melyek a csírakori betegségek mellett a korai peronoszpóra ellen is védenek.

Borsóragya
A borsóragya az Ascochyta pisi, a Mycosphaerella pinodes és a Phoma medicaginis által okozott betegség, amely aszkohitás foltosságként is ismert a borsónál. Az aszkohitás foltosság mellett a borsószár-megbetegedésekért is az utóbbi két gombafaj a felelős.

A borsó minden növényi része megfertőződik. Jellegzetesek a növény szöveteibe behatoló, sötét peremű világosbarna foltok. A hüvelyek és a levelek megfertőződésénél veszélyesebb a növény szárának fertőzöttsége. A túl korai fertőzés hiányos kelést is okozhat.

A barnafoltosság gyakori oka a fertőzött vetőmag. A magból kiindulva már kis mennyiségű eső vagy harmat esetén is megindul a spóraképződés a gyökerekben és a száron. Az állományban a terjedést a szél és a vízcseppek is elősegítik. A kórokozók bizonyítottan éveken át túlélnek a növényi maradványokon.

Védekezés: Megelőzésként kifogástalan, fertőzésmentes vetőmagot kell elvetni. A szaporítóanyagok hivatalos szántóföldi szemléje során az aszkohita- és vírusfertőzés kizáró ok a vetőmag-elismerésnél. Továbbá minden olyan intézkedés, amely elősegíti a növényi maradványok gyors lebomlását, csökkenti a kezdeti fertőzés kialakulását. Nem utolsósorban fontos az öt-hat éves vetésváltás. A jó foszfor- és molibdénellátottság növeli a növények ellenálló képességét a borsóragyával szemben.

A csávázás gyakran csak részsikert hoz, mivel a gomba nemritkán mélyen behatolt már a szemekbe. A borsóragya elterjedése ellen engedélyezett például a Tazer 250 SC (250 g/l azoxistrobin) alkalmazása. A készítményt a fertőzés megjelenése előtt kell kijuttatni. A fertőzési nyomástól függően a hüvelyképződési időszakban még egy további kezelésre lehet szükség.

Szürkepenész (Botrytis cinerea)
A virágzás befejezése után lehulló nagy mennyiségű csapadék és a magas hőmérséklet kedvez a szürkepenész elterjedésének.

A levélhónaljakban és a hüvelyek csúcsain szürke penészréteg található, amely később elterjedhet a leveleken is. A csökkent levélfelület az ezermagtömeg csökkenését, ezáltal pedig a termésmennyiség csökkenését is okozza. Továbbá a hüvelyrothadás miatt kisebb a szemsűrűség is.

Védekezés: A botritisz ellen olyan megelőző intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek a növény vitalitását fokozzák. Ilyen a növény kiegyensúlyozott tápanyagellátása, mindenekelőtt bórral, kalciummal és kénnel.

Peronoszpóra (Peronospora pisi)
Ez a betegség mindenekelőtt a nedves, hűvös években figyelhető meg. Minél korábban következik be a kórokozó támadása, és minél lassabb a növény növekedése, annál nagyobb az okozott kár. Jellemző a kórokozó megjelenésére az alsó levelek sárgulása. A levél fonákán szürke gombagyep látható. A betegség a vetőmaggal terjed és a növényi maradványokon túlélhet. Fontos a fertőzésmentes, egészséges vetőmag, illetve öt-hat évig ne kerüljön vissza a borsó a táblára. A bórral és mangánnal jól ellátott borsó peronoszpórával szembeni toleranciája nagyobb. A borsóperonoszpóra elleni védelemre alkalmazható például a Tazer 250 SC (250 g/l azoxistrobin) és az Acrobat MZ WG (600 g/kg mankoceb + 90 g/kg dimetomorf).

Borsórozsda (Uromyces pisi-sativi)
Ennek a gombának a megjelenése magas hőmérséklethez kötött, és ezért csak későn tűnik fel a borsóban. A borsórozsda első spórái (spermogóniumok és ecídiumok) a farkaskutyatejen és a kutyatejen jelennek meg, a borsó a gomba köztes gazdája. Erős fertőzöttség esetén a borsószalma bedolgozása hasznos lehet. Segít még a gyomirtás, valamint a táblaszegély kaszálása, ami a területen a kutyatej mennyiségét csökkenti.

Védekezés: A rozsda a szövetekben lévő magas nitrogéntartalom hatására gyorsabban terjed. Amennyiben nem képződik elegendő számú hüvely – például a levéltetvek szívogatása miatt –, úgy a szövetekben lévő nitrogén mennyisége megemelkedik, mivel a magban lévő tartalék fehérjék képződéséhez nincs szükség nitrogénre. Így a borsó fogékonyabb lesz a borsórozsdára. A levéltetvek elleni védekezéssel tehát a rozsda visszaszorítható. A borsórozsda ellen engedélyezett gombaölő szer például a Tazer 250 SC (250 g/l azoxistrobin).

Fehérpenészes szárrothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
A takarmányborsó, ugyanúgy, mint az őszi káposztarepce, a Sclerotinia sclerotiorum kórokozó gazdanövényei közé tartozik. A borsóföldeken is megfigyelhető volt a károkozása az utóbbi években, aminek oka a repce és borsó sűrítése a vetésforgóban. Ha a gyökérnyakat korán megfertőzik a hifák, akkor a szár közvetlenül a talaj fölött már a virágzás időpontjára kifehéredik. Ez a fertőzés enyhe tél után és a vegetáció korai megindulásakor figyelhető meg. Ugyanúgy, mint a repcénél, a szárak belsejében fehér gombamicélium fejlődik ki, a jellemző sötét szkleróciumokkal, amelyek a gomba kitartóképletei.

Később az aszkospórák is megfertőzik a hüvelyek tövét. A változó időjárás kedvez az apotéciumokból kirepülő aszkospórák terjedésének, amelyek a hosszú nappalokon elkezdenek kicsírázni. Gyakran már a harmat is elegendő a sporulációhoz.

Védekezés: A Sclerotinia sclerotiorum gazdanövényeinek (repce, borsó, szója, napraforgó) betakarítása után, illetve a vetésváltás betartása mellett alkalmazható a Contans WG nevű mikrobiológiai gombaölő készítmény. Lehetőség van mésznitrogénes talajfertőtlenítésre is az elővetemény lekerülése után.

Általános tanácsok a borsóbetegségekkel szembeni védekezésre
A bór-, magnézium- és kéntartalmú levéltrágyával végzett kezelések a virágzás idején a kísérletekben csökkentették a fertőzöttséget és a károk mértékét, így pozitív hatással voltak a termés mennyiségére. A betegségek elkerüléséhez a legfontosabb intézkedés a legalább öt-, de még inkább hatéves vetésváltás betartása. Ezenkívül a borsó csávázása elősegíti a talajból fertőző és a magvakból kiinduló betegségek elkerülését. A mésznitrogén alkalmazása a borsóvetésforgóknál talajfertőtlenítő hatású és csökkenti a talajból kiinduló betegségek kialakulását, valamint a talajban áttelelő kórokozók számát. A gombaölő szerek alkalmazása megelőző jelleggel javasolt. Ha a fertőzés már bekövetkezett, akkor csak a továbbterjedése kerülhető el a még nem fertőzött növényekre, illetve növényi részekre. Ezért a védekezéseket legkésőbb az első tünetek megjelenésekor meg kell kezdeni.

Védekezés a gyomokkal szemben

A körülményektől függően tavasszal 2–5 hétig tart a takarmányborsó kelése. A borsóállomány záródásáig további 3–4 hét is eltelik. Ez az időszak több gyomnövényt is versenyelőnyhöz juttat, amit a borsó már nem tud behozni, és ez végül terméshozam-csökkenéshez vezethet.

A borsó gyomflórájának összetételét alapvetően meghatározza, hogy vetését kora tavasszal kezdjük. A székfűfélék (Matricaria spp.), a pipitérfajok (Anthemis spp.), a pipacs (Papaver rhoeas), a ragadós galaj (Galium aparine) a borsóval egy időben, nagy tömegben csírázhat ki, később a vadrepce (Sinapis arvensis) és a repcsényretek (Raphanus raphanistrum) borítása lehet jelentős. A gyomok következő hullámát a nagy termetű gyomnövények jelentik, mint a fehér libatop (Chenopodium album), a szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), a csattanó maszlag (Datura stramonium), a selyemmályva (Abutilon theophrasti), a szerbtövisfajok (Xanthium spp.), a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) és a muharfélék (Setaria spp.).

A zöldborsó gyors lombzáródása és rövid tenyészideje miatt általában tisztán tartható egy jól időzített állománykezeléssel. A száraz borsó hosszabb tenyészideje miatt még újragyomosodhat az állomány lombvesztése után, ezért indokolt alapkezelést alkalmazni, majd azt egy felülkezeléssel kiegészíteni.

Vetés után, kelés előtt alkalmazható például a Stomp Super (330 g/l pendimetalin), amely a talaj felszínére kijuttatva 5-6 hétig fejti ki hatását. A magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények legnagyobb része így kiiktatható.

Az állománykezelések a teljes gyomspektrumra érvényes gyomirtást biztosítanak. Alkalmazásuk elsősorban a vetőmag-előállításban, illetve a szárazborsó-termesztésben indokolt. A keresztes virágú gyomok megjelenése esetén a Stomp Super preemergens kijuttatását követően az állománykezelést például Basagran 480 SL (480 g/l bentazon) használatával végezhetjük el. Hatáskiegészítés és megerősítés céljából kombinálható a borsóban engedélyezett más hatóanyagot tartalmazó gyomirtó szerekkel, keverési próba után, az azok engedélyokiratában előírtaknak megfelelően. Gyakorlati tapasztalat, hogy a Basagran 480 SL alkalmazásakor a borsó összevirágzik. Ez jelentős előnyökkel jár, különösen a zöldborsótermesztésben (egyszerre történő érés és betakarítás).

A Tropotox a borsó 10-15 centiméteres fejlettségi állapotában felhasználható, kétszikűek elleni gyomirtó szer. Jól irtja a libatopféléket (Chenopodium spp.), a mezei acatot (Cirsium arvense) és a csorbókaféléket (Sonchus spp.). A Tropotox 2,0 l/ha adagban kombinálható bentazon (960 g/ha) hatóanyag-tartalmú készítményekkel. Felületaktív anyagokkal vagy azt tartalmazó készítményekkel ne kombináljuk!

Kizárólag száraz borsóban használható korai posztemergensen, a kultúrnövény 6-8 leveles állapotáig a Pulsar 40 SL (40 g/l imazamox).

A magról kelő fűfélék és az évelő egyszikűek ellen alkalmazhatók borsóban a szuperszelektív készítmények. Ilyen például a Gramin, amellyel a kezelést a gyomfejlettséghez igazodva a vegetációs időszakban kell elvégezni. A permetlébe tilos hatásfokozó adalékanyagot, ammónium-szulfát hatóanyagú terméket, fenoxiherbicideket vagy lombtrágyát keverni.

A növényvédő szerekre vonatkozó ajánlások a szerkesztés lezárásának időpontjában (2018. április) érvényes engedélyokiratok alapján készültek. Felhasználás előtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót.