Sorten-icon Fajtakereső

találatok
Képviselőink
Katalógusok
HySEED 2019
Tavaszi fajtakínálat 2019
Ôszi és tavaszi takarmányborsó
Hibridkalászosok 2018
Őszi fajtakínálat 2018
Hibridbúza technológiai ajánlások
Viterra 2018
Összes katalógus

Őszi durumbúza termesztéstechnológiai javaslat

Figyelem: a DURUMBÚZA a termesztett őszi búzáktól (ún. Triticum aestivum búzáktól) eltérő faj (Triticum durum). A durumok tehát néhány ponton eltérő élettani aktivitással jellemezhetőek, melyet a technológia bizonyos pontjainak szervezése során – kiemelten a növényvédelemben – azon belül pedig különösen a gyomirtó szer választásánál és a gyomirtás szervezése során fokozottan szükséges- és érdemes figyelembe venni!

1.kép: jól fejlett WINTERGOLD őszi durumbúza állomány a Duna mellékén Forrás: Varga Gábor 2017. április 27.
1.kép: jól fejlett WINTERGOLD őszi durumbúza állomány a Duna mellékén Forrás: Varga Gábor 2017. április 27.

Termőhely, tábla, elővetemény választás- és szármaradvány gazdálkodás:

  • a durumbúzának az őszi búza termesztésére alkalmas termőhelyek és talaj adottságok egyaránt megfelelnek
  • a durumbúza is ott mutatja a legnagyobb terméspotenciálját, ahol az őszi búza termesztése is a tapasztalatok szerint jó termésproduktumokkal takarítható be
  • a durumbúza termése (árumag) feláras termék, a legjobb termésprodukció érdekében ezért lehetőség szerint válasszuk meg termőhelyét úgy, hogy az a gazdaság jobb adottságú, mélyebb termőrétegű, jobb vízgazdálkodású és jó kultúr-állapotú tábláiból kerüljön ki
  • a talajadottságok lehetnek kötöttebb vagy akár középkötött (laza) szerkezetbe hajlóak, de a talaj pH-viszonyai a durumbúza számára akkor a legkedvezőbbek, ha az a semlegeshez közeli
  • tapasztalataink szerint a talaj pH számos ponton befolyásolja a növények életét, (talajélet, tápanyag felvétel, növényvédelem stb…) a durumbúzáét pedig fokozottan, hiszen különös képen a gyomirtó szer hatóanyag ellenálló képességre a kultúrnövény (durumbúza) szempontjából ez a termőhelyi sajátság (talajkémiai adottság) jelentős befolyást fejthet ki
  • szélsőségesen meszes (lúgos talajok, meszes v. mészlepedékes öntés talajok) esetében gondos gyomirtószer-választást javasolunk ennek okán
  • az elővetemény lehetőleg a legkedvezőbb kultúrkörből kerüljön ki (őszi káposztarepce, nagymagvú pillangós, esetleg napraforgó stb…) és amennyiben mód van rá, a herbicid toleráns változatú előveteményeket kerüljük (CL-repce, CL-CLP napraforgó)
  • az elővetemény szármaradványát szecskázva, egyenletesen terítve a területen, majd tarlóhántás és alapművelés során időben jó homogenitás mellett érdemes bekeverni a talajba, melynek bomlását már a kis dózisban adagolt N-tartalmú trágyával (granulát v. folyékony), baktérium trágyák segítségével fokozhatjuk

Talajművelés és vetés:

  • kellő- és egyenletes mélységben járatott (legalább 25-30 cm) alapművelő eszközzel a gyökerek számára könnyen átjárható (talprétegektől, káros tömörödéstől mentes) talajszerkezetre törekedjünk a művelést követő „ülepedési” idő figyelembevételével
  • akár szántás akár lazításos elvű az alapművelés, a bolygatást lehetőleg a megfelelő eszközzel azonnal zárjuk (munkáljuk el), tehát törekedjünk a nedvesség őrző technológiára a robbanásszerű őszi kelések biztosítása érdekében
  • az őszi durum vetése szeptember 25. - október 15-e között javasolt, rendező elv ennek szervezésekor, hogy az időben minél korábban következik be, az annál kedvezőbb a durumbúzára nézve (az amúgy is mérsékelt fejlődési ütemét figyelembe véve)
  • vetésmélység 3,5-4,5 cm, a vetőmag a szakmailag indokolt vetési mélységbe kerüljön (ne túl mélyre és ne is túl sekélyre) a lehető legjobb bokrosodási és növényfejlődési adottságok biztosítása érdekében
  • vetőmag norma korai (szeptember végi) I. fokú vetőmag vetése során 3,5-4,0 millió mag/ha, normál v. megkésett vetésidőben (október 1. - 15. között) 4,0-4,5 millió mag/ha norma mellett történjen meg
  • a II. fokú ellenőrzött forrásból származó és fémzárolt vetőmag esetén minden esetben javasolunk +10% vetőmag norma emelést a gyakorlatban alkalmazni

Tápanyag-gazdálkodás:

  • termőhelyenként és talajerő függvényében, továbbá a megcélzott és a reálisan elérhető termésszint figyelembe véve megfogalmazott dózisokkal, komplex hatóanyag összetétellel, több részletben adagolva történjen meg
  • számos termőhelyen reális cél a 7-8 t/ha-ra kalkulált trágyázás megvalósítása
  • elővetemény tarlóbontás céljából (min. 1 q 27%-os N-tartalmú mtr.), alaptrágya NPK komplex (NP-túlsúllyal 2,0-2,5 q) és jótékony a fejlődésre a kisorolt legalább három leveles állományokra még ősszel kijuttatott őszi fejtrágya (kb. 1 q 27%-os N-tartalmú mtr.) alkalmazása is
  • tavasszal legalább két részletben adagoljunk műtrágyát, továbbá kiegészítés képen lombtrágyákat- és biostimulátorokat a rovarölő szeres v. fungicides lombvédelemmel kombinálva javaslunk a durumbúzákra kijuttatni (Figyelem: a gyomirtók használatakor minden esetben kerüljük a lombtrágya- és biostimulátor használatot!)
  • lombtrágya bokrosodás végi állapotig első sorban Cu, B, Mg, Fe, S, N tartalommal, bokrosodás végétől zászlós levél állapotig már ezen mezo- és mikro elemek mellett a Zn-tartalom is szerepelhet (keserűsó, azaz MgSO4 adagolása a fotoszintézis fokozása szempontjából kiemelt szerepben van a durumbúza termesztés esetén!)

2. kép: őszi vetésű durumbúza állomány gombaölőszeres kezelés- és lombtrágya használat küszöbén Forrás: Varga Gábor 2017. április 27.
2. kép: őszi vetésű durumbúza állomány gombaölőszeres kezelés- és lombtrágya használat küszöbén Forrás: Varga Gábor 2017. április 27.
Növényvédelem:

• gombaölőszerek használata 1-2 alkalommal javasolható a tenyészidő során (fertőzési nyomástól függően, ill. megelőző-preventív módon)

• fontos figyelembe venni a gyomirtás szervezésénél, hogy a durumbúzák (fokozottan érzékenyek lehetnek a növényvédelmi beavatkozásokkal szemben) a leveleik vékonyabb viaszrétege miatt, továbbá az aestivum búzákhoz képest mérsékeltebb ütemű élettani aktivitásuk (mérsékelt méregtelenítő funkcióik) miatt, ezért gondos szerválasztást igényelnek a talaj pH figyelembevételével összhangban

• tapasztalat, hogy különösen a meszes (lúgos talajokon a figyelmetlen hatóanyag választás, a növényélettani állapot figyelmen kívül hagyása olykor erősödő fitotoxicitási tüneteket okozhat)

  • fontos rendezőelv a gyomirtás szervezése kapcsán, hogy lehetőleg ne a durumbúzában oldjuk meg a választott tábla gyomviszonyainak erőteljes kontrollját (hanem az előveteményekben) – jó kultúr-állapotú, lehetőleg szélsőséges gyomnyomástól mentes területen dolgozzunk a durum búzákkal (elővetemény választás és tábla kultúr-állapot fokozott figyelembevétele)
  • a választott gyomirtó szerrel őszi alkalmazásban a már erős gyökérzetű állományt kezeljük, figyelembe véve mindenkor azt, hogy a növények stressztől mentesek-e (őszi lehűlő éjszakák, talaj menti fagyok, nagy hőingás, száraz és csapadékszegény állapot stb.)
  • a tavaszi gyomirtás szervezésénél az állomány stresszmentessége ugyancsak fontos, ezért a tél után már kellően regenerálódott és fejlett állapotú durumbúzát kezeljünk, mely állománynak láthatóan jók az élettani aktivitásai
  • soha ne kezeljünk tank kombinációkban durumbúzát, ha gyomirtunk akkor GYOMIRTSUNK (se fungicid, se lombtrágya - semmi más ne legyen a permetlében csak a gyomirtó)
  • a permetezőnk jól-gondosan átmosott (szermaradvány mentes) legyen, hatásfokozóktól minden esetben tekintsünk el
  • szárszilárdítók alkalmazását lehetőleg kerüljük a durumbúza technológiája során, ha mégis indokoltnak érezzük a használatot, akkor a növények szempontjából stresszmentes időszakban alkalmazzuk elsősorban a klórmequat hatóanyagra alapozott (CCC) szárszilárdítást (1-2 nóduszos fenológiában)

Varga Gábor
termékfejlesztési vezető
SAATEN-UNION Hungária Kft.