Képviselőink
Katalógusok
Őszi fajtakínálat 2017
viterra® 2017
Hibridbúza technológiai ajánlások
Tavaszi fajtakínálat 2017
Összes katalógus

Technológiai ajánlások a viterra® keverékek vetéséhez

A köztesnövény-keverékek termesztésének sikerességére számos olyan tényező van hatással, mely a gazdálkodó mindenkori szakmai döntésétől függ. Ezek közül a legfontosabbakat tekintjük most át.

Elővetemény:

A köztesnövény-keverék állományok fejlődésének egyik meghatározója az elővetemény főnövény általános fejlettsége, például hogy mennyi tápanyagot használt fel a talajból. Szintén meghatározó a betakarítás minősége-milyensége is, hiszen a területen maradó nagy mennyiségű szalma elbomlása további komoly nitrogénmennyiséget emészthet fel. A betakarításkor törekedni kell a szalma megfelelő felaprítására, illetve annak egyenletes szétterítésére.

A megfelelő keverék kiválasztása:

A sikeres köztesnövény-termesztés alapja a megfelelő keverék kiválasztása. A mindenkori vetésforgó, a hasznosítási cél, a tervezett vetésidő és az üzem területi adottságainak számbavétele után hamar leszűkíthető a szóba jöhető keverékek köre.

  • Repce elé alapvetően megkérdőjelezhető a közteskeverékek vetése, túl kevés az idő az elővetemény betakarítása és az utóvetemény vetése között ahhoz, hogy ésszerű és szakmailag is megalapozott zöldtrágyázásról beszéljünk.
  • Napraforgó előtt nem célszerű keresztes virágzatú komponensek használata.
  • Burgonya előtt, könnyű talajokon a mustár és a facélia fokozhatja a vírusbetegségek elterjedését.
  • A pohánka kerülendő a cukorrépa-vetésforgókban, mivel felmagzása esetén nehezen irtható gyom okozhat problémát.
  • Cukorrépa előtt kerülendő a mustár és a nem rezisztens olajretket tartalmazó keverékek használata, ezen komponensek elősegíthetik a fonálférgek felszaporodását.

A gazdálkodó a vetőmag felhasználását többek között a fémzárolt vetőmag címkéjének vagy a minősítést igazoló bizonyítvány másolatával is igazolhatja támogatási kérelmében. A későbbi gyomosodási problémák elkerülése érdekében célszerű magas technikai minőségű fémzárolt vetőmag használata. Az ismeretlen eredetű, nem ellenőrzött és igazolt minőségű mag komoly gyomfertőzések forrása lehet, melyek kezelése a későbbiekben csak nagy pótlólagos ráfordítással vagy még úgy sem oldható meg.

Bármely viterra® zöldítési vagy AKG-keverékre esik is a gazdálkodó választása, biztos lehet benne, hogy kiváló minőségű vetőmaggal tud megfelelni a hatályos jogszabályi feltételeknek.

Talaj-előkészítés:

Minél jobb a magágy, annál sikeresebb és biztosabb a kelés. Nincs ez másképp a köztesnövény-keverékek esetében sem. A gondos talaj-előkészítés nemcsak az árvakelések elleni küzdelem, de a köztesek gyors és egyenletes kelésének és fejlődésének is az alapja. A szárazságra, aszályra hajlamos időszakokban és termőhelyeken javasolt a talaj vízkészleteit megőrző sekély talajművelés alkalmazása.

A köztesnövény-keverékek vetése:

A gyakorlat számára több vetési mód is számításba jöhet, a gondos talaj-előkészítést követő, nagy ráfordításokat igénylő sorba vetéstől a hagyományos mulcsvetésen át egészen a szórva vetésig. A vetés pontossága, a kelés sikeressége természetesen jelentősen eltérő lehet az egyes változatok között:

1. Szórva vetés:

  • alacsony ráfordítást igényel
  • a keverékkomponensek eloszlása és kelése nem optimális
  • nem minden fajnál alkalmazható (facélia)

2. Direkt vetés:

  • alacsony pótlólagos ráfordítással elvégezhető
  • a komponensek eloszlása és kelése megfelelő
  • ez a technika nem áll mindenhol rendelkezésre
  • fontos: az elővetemény betakarítását követően korai munkaművelet szükséges, hogy elkerülhető legyen az árvakelésűgabona-konkurencia

3. Kombinátor kiegészítő vetőelemmel:

  • talajművelés és vetés egy menetben
  • a rendelkezésre álló technikák talajmunkája nagyon eltérő
  • a megelőző talajművelés minősége jelentős hatású
  • a kelés és a kezdeti fejlődés nagyon eltérő lehet

4. Klasszikus talajművelés és vetés

  • intenzív talajművelést követően hagyományos vetőgéppel
  • biztos és egyenletes kelés és kezdeti fejlődés
  • magas idő- és költségráfordítást jelent

A vetéskor uralkodó kedvezőtlen körülmények részben kompenzálhatók magasabb vetési normával. A köztesnövény-keverékek kedvező hatása akkor tud a legjobban érvényesülni, ha megfelelően nagy gyökér- és zöldtömeg tud kialakulni.

Tápanyag-utánpótlás:

A köztesnövény-keverékek általában jól tűrik az alacsonyabb tápanyagszinteket is, ám ha az elővetemény után jelentős szalmamaradvány marad a területen, indokolt lehet az annak a lebomlását segítő, hektáronkénti 20-30 kg nitrogén kijuttatása. Ezenkívül az állományok műtrágyázása általában nem indokolt.

Kezdeti fejlődés műtrágyázás nélkül Kezdeti fejlődés műtrágyázással

Hasznosítás:

A köztesnövény-keverék típusától függően eltérő hasznosítási módok jöhetnek szóba. A keverékek mindegyikénél lehetséges az ősz végi-tél eleji alászántással történő aláforgatás. Azok a keverékek, amelyek a tél folyamán kifagynak, kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy mulcsréteget képezve tavasszal minimális talajmegmunkálás mellett vagy éppen direkt vetéshez biztosítsanak megfelelő magágyat. A télálló keverékek esetében az alászántás a legjobb megoldás, függetlenül annak időzítésétől. Amennyiben egy közteskeverék-állományban reális veszélyként jelenik meg valamelyik komponens felmagzása, az állomány talajba forgatása javasolt.

A tapasztalatok összegzése

  • Az eddigi tapasztalatok alapján elhamarkodott lenne végső ítéletet hirdetni a zöldítés szabályainak hazai alkalmazásáról, a közteskeverékek használata közép- és hosszútávon fog eredményt hozni.
  • Az időjárás jelentősen befolyásolja a keverék kelését és az azt követő fejlődésüket.
  • A sikeres keveréktermesztés alapja az utóvetemény igényeihez igazodó, megfelelő keverék kiválasztása, a vetésidő és az alkalmazott vetési technológia helyes megválasztása.
  • A tudatosság és némi szakmai alaposság nagymértékben elősegíti a termesztés sikerét és javítja a talajok állapotát.
  • A zöldítés nemcsak szabályok összessége, de lehetőségek tárháza is.