Sorten-icon Fajtakereső

találatok
Képviselőink
Katalógusok
Hibridbúza technológiai ajánlások
Őszi fajtakínálat 2017
viterra® 2017
Tavaszi fajtakínálat 2017
Összes katalógus

Hibridbúzák a termelők szemével

Hazai termelők számolnak be a búza hibridek termesztésével kapcsolatos tapasztalataikról.

A hibridbúzák elterjedése kezdetben fokozatos volt, de az új genotípusok iránti érdeklődés ma már nemcsak Európában, hanem Magyarországon is robbanásszerű. A búza hibridek részesedése a fémzárolt búzavetőmagok hazai piacán tavaly elérte a 14 százalékot, azaz minden hetedik fémzárolt búzavetőmaggal elvetett hektárra került hibridbúza. Termelői tapasztalat tehát bőségesen rendelkezésre áll a továbblépéshez.

Földi János vezérigazgató, Pankotai Agrár Zrt., Szentes

„Földjeinken elsősorban búzát, kukoricát, repcét, napraforgót, zöldborsót és csemegekukoricát termelünk. Figyelünk az újdonságokra, minden évben beállítunk kísérleteket is. A világ mindig változik, haladni kell a korral, muszáj folyamatosan fejlődni. A reklámon és mások tapasztalatán túl a saját tapasztalatot tartom az egyik legfontosabbnak, hogy a mi földjeinken, a mi időjárási körülményeink között próbáljuk ki a szóba jövő fajtákat és hibrideket. Büszkék vagyunk a kísérleteinkre, és szívesen osztjuk meg a tapasztalatainkat, mert hiszünk abban, hogy ezek más termelőknek is hasznosak. Fő tevékenységünk a sertéstartás, csaknem 2500 kocával és azok szaporulatával dolgozunk. Törekszünk arra, hogy magunk állítsuk elő a takarmányt. Több oka is van annak, hogy elindultunk a hibridbúzák irányába. A területeinken a megtermelt növények mennyiségét növelve tudjuk csak biztosítani állataink megfelelő takarmányellátását. A földhasználat korlátozását figyelembe véve ez még fontosabbá vált, hiszen mindennap enni kell adnunk az állatainknak, és ehhez elegendő takarmányra van szükségünk. A hibridbúzák alkalmazásával évek óta jelentősen tudtuk növelni a hozamot.”

Farkas László ügyvezető, Pankota-Növény Kft., Szentes

„Közel harminc éve kezdtük meg területeink egy részén a fajta-összehasonlító kísérleteket, és ez a folyamat azóta sem szakadt meg. Aratáskor és az azt követő minősítésekkor kiválasztjuk azokat a hibrideket, amelyek a legjobbnak bizonyulnak erre a területre, és amelyeket később termelni szándékozunk. Ez a nagyüzemi gyakorlat évek óta nagyon jól működik. A hibridbúza-termesztés érdekes dolog. Igazából az fogja meg a termelőt – ahogyan minket is –, hogy a hibridbúza hatalmas termésre képes, és még a szárazabb években is biztonságosabban termeszthető. Ugyanakkor vannak köztük olyan típusok is – és úgy látom, hogy egyre inkább ez a nemesítési irány –, amelyek a nagy termés mellett a malmi minőségre is képesek. 2015-ben területeinkről hektáronként nyolc és fél tonna hibridbúzát takarítottunk be, de voltak olyan tábláink, amelyek kilenc és fél vagy akár közel tíz tonna termést adtak. 2015 őszén megfelelő mennyiségű csapadékot kaptak az őszi vetésű növények, rendben ment a kelés és szépen fejlődtek az állományok. Optimális körülmények között mentek a növények a télbe. Nem volt kemény telünk, így a fejlődés szinte zavartalan volt. Tavasszal jelentős belvízzel kellett megküzdenünk, de szerencsére ez nem érintette sem a repce-, sem a búzatáblákat, inkább a tavaszi növények talaj-előkészítését zavarta meg. Idén is nagyon jó hibridbúzatermésre számítok, mind mennyiségben, mind minőségben."

Dorcsinecz János ügyvezető, Agro-Ferr Kft., Kisdombegyháza

„Szántóföldi és kertészeti növények termelésével, állattenyésztéssel és dinnyetermelési integrációval foglalkozunk, 2800 hektáron gazdálkodunk. Minden olyan újdonságra nyitottak vagyunk, amely a mezőgazdasági termelés hatékonyságát növeli. Évek óta dolgozunk a SAATEN-UNION-fajtákkal és -hibridekkel, nagyon meg vagyunk velük elégedve. Az elkövetkező években nagyobb területen fogjuk ezeket a hibrideket termeszteni. Gazdatársaimnak azt üzenem, bátran használják ezeket a vetőmagokat, mert kimagasló termésre képesek. Egyetlenegy dolgot viszont meg kell jegyeznem: a hibridek megkövetelik a szigorú technológiát. Ahhoz, hogy jó eredményt érjünk el, be kell tartani a javasolt technológiát, gondoskodni szükséges a megfelelő tápanyag-utánpótlásról csakúgy, mint a megfelelő időben és mértékben alkalmazott növényvédelemről. Ha így teszünk, akkor el lehet érni nyolc tonna feletti búzatermést is.”

Szűcs Imre növényvédelmi szakirányító, Belvárdgyulai Mg. Zrt., Belvárdgyula

„A hibridbúza-termesztéssel öt évvel ezelőtt kerültem kapcsolatba, kezdetben száz hektáron, aztán évről évre fejlesztve a termelést ma már közel ezer hektáron foglalkozunk hibridbúzával. SAATEN-UNION-hibrideket használunk, és nagyon jók a tapasztalataink. Üzemi átlagban tíz tonna, táblaátlagban akár tíz tonna feletti termést nyújtanak, évjárattól és előveteménytől szinte függetlenül. Mindez magas árbevételt jelent a gazdaságunknak. Az elmúlt két évben különböző mikroelemek alkalmazásával, az alkalmazott tápanyagszintek növelésével arra törekedtünk, hogy a magas hozam mellett közepes eurominőségben is meg tudjuk termelni ezt a tíz tonnát. Úgy tapasztalom, hogy az évjárati különbségek kevésbé, a tápanyagellátás annál inkább befolyásolja az eredményeket. Technológiai elvárás, hogy bizonyos szinten belül maradjon a tápanyagellátás, ezt nem könnyű betartani. A makroelemek mellett ezért különböző mikroelemek használatával törekszünk a magasabb termésminőségre, alapvetően azonban takarmányminőségben termelünk, magas hozamok mellett. A minőségi búzák ára jelenleg nem annyival magasabb, hogy az alacsonyabb hozamot kompenzálná a magasabb hozamú hibridbúzákkal szemben. Azt kell, hogy mondjam, sajnos ma nem éri meg Magyarországon magasabb minőségű búzát előállítani, hiszen a piac a mennyiséget sokkal jobban megfizeti. A SAATEN-UNION évről évre új hibrideket von be a termesztésbe, nem gondolom, hogy már kimerítettük volna a hibridbúzákban rejlő lehetőségeket. Az új hibrideket fajtasorokon teszteljük, és a tapasztalataink alapján ebből választunk üzemi termesztésű árunövényt az idei őszre.”

Krieser János ügyvezető, Biritói Pusztabir Kft., Paks

„Negyvenegy éve dolgozom a szakmában, a hibridbúzákkal négy évvel ezelőtt kezdtünk el foglalkozni. Már hét évvel ezelőtt elkezdtem ismerkedni ezzel az újdonsággal, aztán 2013-ban hetven hektáron, 2014-ben 220 hektáron, 2015-ben pedig 420 hektáron termesztettünk hibridbúzát. Idén 500 hektárról takarítunk be hibrideket. Még nem látom a végét, de bizakodó vagyok, mert jó képet mutat az állomány. Cáfolni szeretném azt a termelők körében elterjedt vélekedést, amely szerint a hibridbúza minősége kifogásolható lenne. Az elmúlt négy évben mindig tudtunk malmi minőséget előállítani, 2015-ben például átlagban 14,5–15,3% fehérjetartalommal és 30–34 m/m% sikértartalommal, 8,2 tonnás átlaggal takarítottunk be úgy, hogy jégverést is kaptunk. A biztosító 1,7 tonna veszteséget térített meg hektáronként, így gyakorlatilag a 420 hektáron 9,9 tonnás átlagtermésünk lett, amelyet tonnánként 52 ezer forintos átlagáron tudtunk értékesíteni. Soha nem volt még ilyen árbevételünk búzából. A 2000–2012 közötti évekre vontam mérleget búzatermesztésből, ez idő alatt főleg hazai és néhányszor osztrák fajtákat vetettünk. A tizenkét év alatt háromszor volt a búzánk termesztése nyereséges, háromszor nullszaldós és hatszor mínuszos. 2011 őszén nem is vetettünk búzát, úgy volt, hogy abbahagyjuk a búzatermesztést. Előtte már három évig vizsgáltam a hibridbúzákat, és azt mondtam, hogy adok még egy esélyt nekik, próbáljuk ki. Azóta azt gondolom, hogy aki eredményt akar elérni a gabonatermesztésben, az válassza a hibridbúzát. Sok gazda szkeptikus, nem hiszik el ezeket az eredményeket sem a minőséget, sem a mennyiséget tekintve. Ez nekünk jó. Aki tudja már, mire számíthat a hibridektől, és használja őket, az számíthat a megfelelő haszonra.”

További információk érhetők el a hibridbúzákról ide kattintva.